A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

HALMÁGYI Pál: A Pulitzer kultusz Makón (1911-2009)

lamint ráirányítja az ügyre a hazai ületékesek (Makói Városi Tanács, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Magyarok Vüágszövetsége) figyelmét is, írta a kutató. Az évfordulóhoz közeledve valóban egymást követték Csillag András különböző újságcikkei: Pulitzer és Munkácsy,

1

9 Pulitzer és a szabadságszobor,

20 Pulitzer az újságkirály,

2

1 Karrier és ballépés. A Pulitzer díjak történetéből,

2

2 Pulitzer az újságkirály c. cikkében Csülag András 1984-ben már kísérletet tett Pulitzer korszakos tevékenységének értékelésére is és hatásosan érvelt a közelgő évforduló kapcsán a makói Pulitzer emléktábla elhelyezéséért: ...a neves amerikai publicista, lapkiadó és politikus pályafutásának tudományos igényű feldolgozása, marxista értékelése máig sem fejeződött be szülőhazájában, Magyarországon...halálának közelgő hetvenötödik évfordulója jó alkalomnak tűnik arra, hogy a saját korában igen jelentős társadalmi-politikai befolyáshoz jutó „újságkirály" idehaza tévedésekből beárnyékolt portréját végre megtisztítva a helyére tegyük... Talán nincs messze az idő, mikor Makó városa emléktáblával is adózik nagyhírű fiának, kinek nevét a tengerentúlon oly jól ismerik és tisztelik. Az eldobott kő becsapódott a makói közélet állóvizébe és hullámai lassan tovagyűrűztek. Ugyanezen célok érdekében már hónapok óta csendesen dolgozott Tóth Ferenc múzeumigazgató. Régi barátaitól, így Bánkúti Imrétől, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettesétől kért Pulitzerre vonatkozó anyagokat. (Régi fényképeket azon pesti utcákról, ahol Pulitzerék laktak, fotókat, metszeteket a kooq rabeli Budapestről és különböző ábrázolásokat Pulitzerről.) A Csongrád Megyei Levéltártól a születési bizonyítvány, a Makói Levéltártól a költözési engedély másolatait megszerezve kezdte kialakítani a makói múzeum Pulitzer gyűjteményét. Ebben az időben fonódott ismét egy amerikai szál a makói történetbe. Leo L. Laskoff, a Lenox Aft Corporation fümvállalat igazgatója, a NewYork-i magyar konzulátuson keresztül kereste meg Makót, segítséget kérve a Pulitzer Józsefről forgatott filmjéhez. A Kulturális Kapcsolatok Intézete és Kulturális Minisztérium támogatta az ügyet, így a József Attüa Múzeum fiatal történésze (e sorok írója) elküldte Amerikába a régi makói főtér és a szülőház helyét mutató képeket, térképeket, a születési bizonyítvány, a költözködési engedély kópiáit, a korabeli pesti látképeket, valamint az akkori osztrák hadsereg, különösen a huszár egyenruhák rajzait. 1984-ben jelentős változás történt Makón. A tanácselnöki széket a hosszú közéleti szereplés után nyugdíjba vonuló Forgó István átadta Sarró Ferencnek.

2

4 A nagy politikában is új arcok jelentek meg. A makói „gyökerekkel" rendelkező Apró Antal

2

5 helyett Sarlós István lett a Parlament elnöke, az MSZMP XIII. kongresszusán pedig Grósz Károly bekerült a párt legfelsőbb vezetésébe. 19 Délmagyarország 1984. január 7. 8.0. 20 Magyar Hírek 1984. október 27. 21 Cs.M.H. 1984. december 15. 22 Délmagyarország 1985. április 13. 23 Bánkúti Imre válaszlevele 1985. január 3. JAM Pulitzer Gyűjtemény 3. sz. iratgyűjtő 24 Sarró Ferenc agrármérnök, korábban az MSZMP Városi Bizottságának munkatársa, 1984-től 1990-ig a város tanácselnöke. 25 Apró Antal (1913-1994) kommunista politikus, fiatalságát az 1920-as években nevelőszüleinél Makón töltötte. 207