A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
HALMÁGYI Pál: A Pulitzer kultusz Makón (1911-2009)
1985. október 7-én — több mint egy évvel Pulitzer József halálának 75. évfordulója előtt — készítette el Tóth Ferenc múzeumigazgató első tervezetét Pulitzer József emlékének ápolására. A kétoldalas előterjesztés bevezetőjében hivatkozott a Kulturális Minisztérium 1978-as állásfoglalására, melyben a felsőbb szervek egyetértettek a Pulitzer hagyományok ápolásával. Az írás átadásakor Tóth Ferenc minden részletre kiterjedően tájékoztatta Sarró Ferencet, a város új vezetőjét — aki a makói gimnáziumban tanítványa volt — a korábbi történésekről és a jövőbeni elképzelésekről. Pulitzer József emlékének ápolását a Makón létesítendő Műfordító telep egyik albizottsága irányíthatná, a József Attila Emlékbizottsághoz hasonlóan. A telep egyik titkára a műfordító tábor ügyeit, másik titkára a Pulitzer ünnepségeket, az oda meghívott vendégek elhelyezését, ellátását (a táborra támaszkodva) intézhetné. Az albizottság kapcsolatot teremthetne a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MUOSZ), a Hazafias Népfront Országos Tanácsa (HNF OT), a Magyarok Világszövetsége (MV), az írószövetség, a PEN Klub és a Csongrád Megyei Hírlap szerkesztőségével. Az új szervezet tevékenysége: megjelenteti Csillag András: Pulitzer József makói évei c. tanulmányát, a Makói Múzeum Füzetei sorozatban, s ezt követhetné egy többnyelvű ismertető kiadása is. 1986. október 29-én emléktábla avatás lehetne a szülőház helyén, amit tudományos emlékülés követhetne. Köszöntő: Sarró Ferenc tanácselnök, levezető elnök Pozsgay Imre HNF OT főtitkára, előadók: Pálfy József MUOSZ elnök, egy Pulitzer-díjas vendég és Csillag András. Végezetül szól a tervezet a múzeum Pulitzer gyűjteményének kialakításáról, amiből előbb egy múzeumi sarkot, később egy emlékszobát, esetleg egy emlékmúzeumot lehetne berendezni. 1985. október 11-én — négy nap múlva — kibővített formában átadta Tóth Fe97 renc a makói Pulitzer emlékek ápolására vonatkozó tervezetét Varga Dezsőnek, no az MSZMP Városi Bizottság első titkárának is. A javaslat tartalmazta, hogy ...az elvi és eszmei-politikai vonal tisztázása után fel kellene venni az országos és nemzetközi szervekkel a kapcsolatot (felsorolásukat lásd előbb), rajtuk keresztül érintkezésbe kerülni a Pulitzer családdal, a Columbia Egyetem újságíró karával, a külföldi Pulitzer társaságokkal és körökkel. A változások szele tehát elérte Makót. Az új szovjet főtitkár Mihail Gorbacsov színre lépése 2 9 felgyorsította az eseményeket Magyarországon is. 1985 június közepén a monori találkozón kezdték megfogalmazni céljaikat a változásokat akaró értelmiségi körök. Az őszi budapesti Európai Kulturális Fórumon már a cenzúráról, a politikai diszkriminációról, a kulturális együttműködésről vitatkoztak a keleti és nyugati résztvevők. Tóth Ferenc javaslata a korábbihoz hasonlóan körvonalazta a Makói Műfordító Telep működtetését. Indítványozta titkárok megbízását, a telep szervezeti-működési szabályzatának megalkotását, hosszú- és középtávú tervének kidolgozását. 26 JAM Pulitzer gyűjtemény 3. sz. iratgyűjtő 27 Dr. Varga Dezső 1979-től 1987-ig volt az MSZMP Makó Városi Bizottsága első titkára 28 JAM Pulitzer gyűjtemény 3. sz. iratgyűjtő 29 Mihail Gorbacsov 1985. március 11-én lett az SZKP főtitkára 208
