A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
FARKAS Kornél: Ingó műemlékvédelem a magyar szakirodalomban.
kultúra hanyatlásáról. 1 ; 1 Kijelenti, hogy a wilsoni béke pontjai „a valóságban a világtörténelem legembertelenebb békéihez, a Párizs-környéki békékhez vezettek." Ennek alátámasztására az 1920. június 4-én aláírt, és az 1921. évi XXXIII. törvénycikkelybe iktatott békének a magyar kultúrára gyakorolt hatásait ismerteti. Véleménye szerint, a békekonferencia felfogására jellemző volt, hogy „az ezeréves birtoklás valamely területhez nem ad birtokjogot", és figyelmen kívül hagyta azt is, hogy Magyarország egyedül tiltakozott az első világháború kitörése ellen. Hangsúlyozza, hogy e terület mindig a nyugati kultúra védelmezője volt. így ír: „A magyarság nemzeti egységének megszüntetése folytán elszakított testvéreink oly uralmak alá jutottak, amelyeknek minden ténykedése arra irányul, hogy a magyar kultúra alkotásait, intézményeit válogatás nélküli eszközeikkel kiirtsák s így a 1 79 szellemi és érzelmi kapcsokat megsemmisítsék." Olay sorba veszi az egyházakat, a közoktatást, a gyűjteményeket, az emlékműveket a szellemi életet, és a színjátszást ért sérelmeket. Az egyes ingatlanok elvételével az azokban fellelt ingó műemlékek is a szomszédos államok tulajdonába kerültek. A szerző közlése szerint 351 magyar múzeumból 193 veszett el, emellett a vármegyei, városi és egyházi levéltárak értékes anyagai is. A levéltárak anyagának egy részét (Kolozsvár, Brassó, stb.) elszállították, vagy kilónként eladatták (pl. Újbánya). A régi Magyarország 5961 népkönyvtárából és 1111023 kötet könyvéből elveszett 3426 könyvtár 618628 kötettel. Olay szerint: „A győzteseknek azonban rá keh eszmélniük, hogy ha továbbra is a bosszúállás gondolatvilága tölti el őket, vagyis az általuk kényszeríttet békeszerződések további változatlan fenntartásához ragaszkodnak, ez a nyugati civilizációnak is vesztét fogja okozni." 1 Végül megoldásként a béke revízióját javasolja. 1930-ban Olay: A magyar művelődés kálváriája az elszakított területeken 19181928 című könyvében a fentiekről még bővebben ír. 1 ' 4 A gróf Apponyi Albert előszavával megjelent 463 oldalas könyv 10 fejezetből áll, melyek a következők: I. Bevezetés. A trianoni békeszerződés megalkotása és előzményei. Wilson és 14 pontja. Magyarország felosztása. A kisebbségi szerződések. 175 II. Az egyházak. 176 III. A közoktatásügy. 177 IV. Kulturális alapítványok. 178 V. Múzeumok, gyűjtemények, könyv- és levéltárak. 179 VI. Emlékművek, művészet. 180 VII. Szellemi 171 OLAY Ferenc: A magyar kultúra kálváriája (1918-1928). Készült a Nemzeti Szövetség részére, Légrády Testvérek Nyomdaüzeme, Bp., 1929. (Különlenyomat a Pesti Hírlap jubileumi albumából.) 172 I. m. 276. 173 I. m. 287-288. 174 OLAY Ferenc: A magyar művelődés kálváriája az elszakított területeken 1918-1928. A Magyar Nemzeti Szövetség kiadása, Hornyánszky Viktor R.-T. magy. kir. udvari könyvnyomda, Bp., 1930. (A könyv először 1927-ben jelent meg báró Perényi Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Szövetség elnökének előszavával, ez a második átdolgozott és bővített kiadása.) 175 I. m. 13-30. 176 I. m. 31-86. 177 I. m. 87-202. 178 I. m. 203-212. 179 I. m. 213-226. 180 I. m. 227-314.
