A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

SIPOS József: Az erdélyi magyarság gazdasági és politikai szervezkedése 1920-192l-ben

menyei szerint képes megfogalmazni a kisebbségi sorsba került magyarság életigényeit." Szerinte a „Kiáltó szó sokkal több, mint röpirat. Eszmei kovásza egy olyan demokratikus párt megteremtésének, amely a nemzetiségi jogvédelem politikáját a magyar dolgozó nép talpra állításával kívánta megvalósítani, a vele együtt élő román és szász nép demokratikus erőivel szövetségre lépve." Kinek volt igaza? Ezt vizsgáljuk a következőkben. AZ ERDÉLYI NÉPPÁRT ELŐKÉSZÍTÉSE A Kiáltó szó röpirat egyoldalú bemutatása után Mikó Imre őszintén elismeri, hogy annak megjelenése után a magyar közvélemény „nem foglalt el egységes álláspontot a román államba való bekapcsolódás kérdésében." Sőt! Azt is megírta, hogy az „ellentétek a Magyar Szövetségben és sajtóban jobban kiéleződtek, mint ahogy azt a magyarság érdeke megengedhette volna." Grandpierre Emil és társai, főként az Erdélyben maradt magyar „vezető tisztségviselők, a kisebbségi szerződés kereteit akarták tartalommal megtölteni s a magyarság sérelmeinek orvoslása érdekében a külföldi közvéleményt igyekeztek megnyerni. Politikájuk még mindig a negatívumok hangsúlyozására szorítkozott s az őrlő szú, szerepét akarták betölteni az idegen fában."

27 Ezután azonban ő is megírta, hogy közben a román kormány részéről is megtörtént az első lépés a magyarságnak az alkotmány sáncaiba való bevonásába. Az Averescu — kormány kultuszminisztere Goga Octaviana, a neves erdélyi költő előkészítette a magyar püspökök eskütételét: 1921. március 19-én gr. Mailáth Gusztáv Károly erdélyi és dr. Glatfelder Gyula csanádi római katolikus püspök, április 9-én gr. Széchényi Miklós nagyváradi római katolikus és Nagy Károly erdélyi református püspök tette le Ferdinánd király kezébe Bukarestben a hűségesküt. A 85 éves Ferenc József unitárius püspöktől pedig Metes kolozsvári prefektus vette be székhelyén a fogadalmat. A püspökök eskütétele után — írta Mikes — megenyhült a politikai légkör és ez a politikai mozgalmaknak is kedvezett.

28 Az 1921. január 9-én Kolozsvárott megalakított Magyar Nemzeti Szövetség előkészítő bizottságán belüli viták részleteit még nem ismerjük. Egyelőre az erdélyi politikai mozgalmakra is csak néhány példát tudunk felhozni. Ezek egyik legfontosabbika volt, hogy 1921. tavaszán megszerveződött Székelyföld parasztsága. Ez is visszanyúlik az 1920-as őszi gazdaszövetségi és gazdaköri szervezkedésekhez. A Keleti Újság 1921 tavaszán azzal is magyarázta a székely parasztság szervezkedésének sikerét, hogy a Székelyföld — alig egypár nagyobb birtoktól eltekintve — a kisgazdák földje és a törpebirtok hazája. A nagybirtokosok politikája — írták — ellentétben áll a székely parasztság létérdekeivel. Ezért sem fogadták meg a nagybirtokosok szervezetellenes magatartását, hanem „maga a nép tömörült földmíves szövetségbe," és abban védi gazdasági érdekeit. Ekkora már az Udvarhely-megyei Földmíves Szövetség jórészt befejezte a szervezési munkájának nagy 26 CSATÁRI i. m. 49. 27 MIKÓ i. m. 21. 28 Uo. 22.