A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

FARKAS Kornél: Ingó műemlékvédelem a magyar szakirodalomban.

szervet delegálni, akik a gyűjtemények és a megfelelő segédeszközök használatához kedvezményben részesülnek. Másrészt a gyűjtemények látogatása és tanulmányozása során a magyar és az osztrák állampolgárok egyforma elbírálás alá esnek. Petrovics meglátása szerint a szerződés, ha nem is jogi, de legalább erkölcsi értelemben közös érdekeltséget teremtett Ausztria és Magyarország között a volt uralkodócsalád gyűjteményeire nézve. A Magyar Nemzeti Múzeumban ugyanekkor A Bécsből hazakerült műkincsek címmel kiállítást tartottak a visszakerült tárgyakból,

194 ezeket Petrovics Elek: I. Képzőművészeti alkotások}^ Varjú Elemér: II. Iparművészeti tárgyak és fegyverek (a szerző az egyezményt illetően sokkal markánsabb és negatívabb véleményen van, mint Petrovics)

19 és dr. Hoffmann Edit: III. Kéziratok (a szerző a visszakerült kéziratokról kijelenti, hogy közöttük óriási jelentőségű darabok vannak, melyeket semmi pénzért sem lehetett volna megszerezni)

19 ' című írásaikban mutatják be. Spectator (Krenner Miklós): A műemlékek védelmében című filozófiai jellegű írása 1937-ben jelent meg a Pásztortűzben. Meglátása szerint a „műemlékek életébe" sok minden beavatkozik: politika, idő, változó stílusok, ízlés. Az élet alaptörvénye a változás (rombolás) folyamatosan hat a műemlékekre. A műemlékek területén is a kollektív érdek összeütközik az egyéni érdekkel. Vannak negatív és pozitív hatások egyaránt. A szerző írásának lényegi eleme a következő: „A III. Birodalom rombol, ha érdekei kívánják: rombol intézményeket, elveket, embereket, elpusztít könyvet, sőt eltávolít százezer számára feszélyező emberfajtát is."

199 Azonban egyes műemlékeket megőriz. Szabad-e elpusztítani valakinek más művét? — teszi fel a kérdést Spectator, a válasza: „...az embernek semmiféle korban nincs joga elpusztítani műemléket, akár magánjogi személy, akár város, társadalom, állam, vagy hadsereg legyen is. A műemlék csak látszólag lehet valakié, mert lényegében az emberiségé s csak az idő, mint igazi tulajdonos, pusztíthatja el."

200 Két évvel később a Magyar Kultúrában Markovits Sándor Egyház és műemlékvédelem címmel az egyház műemlékvédelmi feladatairól ír.

201 A szerző rávilágít arra, hogy az egyház, a művészet, és a műemlékvédelem szoros kapcsolatban volt és van egymással. Meglátása szerint a műemlékvédelemben az egyháznak két nagy feladata van: a műemlékalkotás és a műemlékek fenntartása. Ez nemcsak épületekre (kiemeli a templomi műemlékvédelmet), de minden egyéb művészeti 194 A Bécsi Gyűjteményekből Magyarországnak jutott tárgyak kiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban. Magyar Nemzeti Múzeum, Bp., 1933. 195 PETROVICS Elek: A Bécsből hazakerült műkincsek kiállítása a Nemzeti Múzeumban. I. Képzőművészeti alkotások. = Magyar Művészet. 1933. LX. évf. 1. sz. 258-266. 196 VARJÚ Elemér: A Bécsből hazakerült műkincsek kiállítása a Nemzeti Múzeumban. II. Iparművészeti tárgyak és fegyverek. I. m. 267-288. 197 Dr. HOFFMANN Edit: A Bécsből hazakerült műkincsek kiállítása a Nemzeti Múzeumban. III. Kéziratok. I. m. 289-297. 198 Spectator: A műemlékek védelmében. - Pásztortűz. 1937. XXIII. évf. 2. sz., 32-34. 199 I. m. 33. 200 Uo. A Harmadik Birodalom nemzetiszociaUsta művészeti felfogásáról lásd: Dr. BÁLÁS PlRY László: Hitler művészei. Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság, Bp., 1941. 201 MARKOVITS Sándor: Egyház és műemlékvédelem. = Magyar Kultúra. 1939. XXVI. évf. 15-16. sz., 55-57.