A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
FARKAS Kornél: Ingó műemlékvédelem a magyar szakirodalomban.
A lezajlott forradalmak és a megszállás okozta politikai katasztrófát csak a nemzeti öntudat fokozott erőfeszítésével heverhetjük ki s csakis ezzel háríthatjuk el a nyomában fenyegető kulturális katasztrófát. A nemzeti öntudat viszont a nemzet történelmi tradícióinak ápolásában, a történelmi emlékek iránti kegyelet érzéseiben gyökerezik. Gazdag históriai múlttal terhes magyar emlékeink gondozása, ezeknek a társadalom minden rétege előtt való ismertettététele (sic!), a hozzájuk tapadó történelmi adatoknak a jövő nemzedék öntudatába való beoltása egyik legelsőrendű (sic!) kötelességünk s a Műemlékek Orsz. Bizottságát e téren ma kettőzött munkára kötelezi a kifosztott, megalázott ország súlyos politikai helyzete. Gondozandó műemlékeink száma — fájdalom — a megszállás folytán erősen megcsappant. De a megszállott műemlékek is mindenkorra a magyar kultúra dokumentumai maradnak s ezt a köztudatba kell vinni, nemcsak itthon, hanem külföldön is. A szerző ehhez magyar és idegen nyelvű kiadványokat irányoz elő hazánkban és külföldön egyaránt. Hangsúlyozza, hogy a Műemlékek Országos Bizottságának azonnal lépéseket kell tennie a megszállt területeken levő kultúremlékek megóvására, illetve az ott élő magyarság jogai biztosítására és munkái támogatására. Véleménye szerint magyar nemzeti szempontból ennek rendkívül nagy jelentősége van, mert „...Műemlékeink hatásos fegyverekké válnak kezeinkben nemzeti igazságunkért folytatott elkeseredett harcunkban, ha megszólaltatjuk a beszédes köveket, amelyek ezeréves magyar históriáról szólhatnak." 159 így ír: „A magyar szellemi tulajdonjog elvének alapján külpolitikai úton, a minoritási jogok nemzetközi védelme alá helyezésével kell gondoskodnunk a magyar kisebbség részére a restaurálási és fenntartási jog biztosításáról." 160 Lechner a tradíciók tiszteletére és a „nemzeti öntudat ébrentartására" — melyre a műemlékügy kiválóan alkalmas — propagandisztikus munkát (a műemlékek gondozásáról katekizmust, egy műemlék- és otthonvédelmi illusztrált folyóiratot) és megfelelő szellemű tanítás javasol. A hatásos műemlékvédelemhez a műemlékvédelmi törvény mellett társadalmi szervezkedést, ehhez egy un. Magyar Országos Műemlék- és Otthonvédelmi Szövetség megalakítását „a Műemlékek Országos Bizottsága erkölcsi védelme és irányítása mellett" tartja célravezetőnek. Ezek leendő feladatairól (folyóirat kiadás, tudományos munka, lajstromozás, nagyjaink szobrainak ügye, látképes levelezőlap kiadás) bővebben ír. Sürgős feladatként említi még Forster korábban már említett kapcsolódó munkái alapján a műemléki törvény revízióját, annak ingó műemlékekre való kiterjesztését! Két évvel később a Budapesti Szemlében a Közgyűjteményeink jövője című írásban előremutató fejleményként ismertetik a gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által, az 1922. évi XIX. tc. révén az Országos Magyar Gyűjteményegyetem felállítását, felépítését és feladatait. 1 Ez a múzeológiai szempontból meghatározó szerv, a második világháború utolsó évének ideiglenes megszakításától eltekintve, egészen 1949-ig állt fent. 158 I. m. 33. A szövegben található kiemelések Lechnertöl származnak. 159 I. m. 34. 160 I. m. 34-35. 161 I. m. 33-42. 162 ay.: Közgyűjteményeink jövője. - Budapesti Szemle. 1923. 193. kötet, 175-182.
