A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
FARKAS Kornél: Ingó műemlékvédelem a magyar szakirodalomban.
Országos Bizottságát (MOB) végül az 1881. évi XXXIX. törvénycikk a műemlékek fenntartásáról hívta életre, ez intézkedett a műemlékek védelméről. 25 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1873-ban a tudományos és művészeti célú egyletek és múzeumok alakítása tárgyában az összes törvényhatóságokhoz a következő körlevelet intézte: „Nemzetünkre nézve a culturális haladás kérdése sajátlagos viszonyainknál fogva egyúttal a létfentartás kérdése is lévén, felette kívánatosnak tartom, hogy a tudomány és művészet iránti érzék, a culturális haladás ezen legbiztosabb alapja, az ország minél nagyobb többségénél feltalálható legyen. E nagy és fontos czél elérésére, a mint ezt az előhaladottabb külföld követendő példája bizonyítja, egyik legfontosabb tényezőül szolgálnak a központban levő nagyobb mérvű gyűjtemények mellett a vidéken levő tudományos s művészeti czélu egyletek és muzeumok, melyek a hivatottak részére a biztos tovább haladhatást, a nagy közönségre pedig a tudomány és művészet iránti helyesebb felfogást s a mívelődés iránti vágyat eredményezik. Hazafiúi bizalommal fordulok ennélfogva a ... törvényhatósághoz, szíveskedjék buzdítás s esetleg anyagi segélyezés által is oda hatni, hogy területén tudományos és művészeti czélu egyletek és muzeumok alakítássanak, s netán már létezőket pedig részesítse a rendelkezésére álló erkölcsi és anyagi támogatás minden nemében. Részemről minden hasonló kezdeményezés az ügy fontosságához mért erkölcsi támogatásra számíthat. Az alakítandó egyletek alapszabályai a m. kir. belügyminister úrral egyetértőleg adandó jóváhagyás s illetőleg a szaktudomány szempontjából netán teendő helyreigazítás végett annak idejében hozzám lesznek felterjesztendők." 26 Henszlmann Imre üdvözölte és jövőbemutató kezdeményezésnek tartotta a miniszteri támogatást. Részéről a meglévő és leendő múzeumoknak elsősorban jövőbeli tanító jellegét hangsúlyozta. Felvetette ezért, hogy a miniszter az erkölcsi támogatás mellett, akár az állam pénzén vásárolt egy-egy tárggyal (képpel, ásvánnyal, régészeti tárggyal) megajándékozhatná az iparkodóbb múzeumokat. 27 Arany László: Az írói és művészi tulajdonjogról című értekezése 1876-ban jelent meg a Budapesti Szemlében. 28 Az első fejezetben az írói tulajdonjog biztosításával Archaeológiai Értesítő. 1873. VÜ. kötet, 105-111., Évi jelentés a magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságának 1873-ki munkálkodásáról. • Archaeológiai Értesítő. 1874. VIII. kötet, 17-23., Evi jelentés a magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságának 1874-dik működéséről. - Archaeológiai Értesítő. 1875. LX. kötet, 4-9. és 35-38., Kivonat a magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságának 1874-ik évi január 19-én tartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből. = Archaeológiai Értesítő. 1874. VIII. kötet, 39-40., Evi jelentés a magyarországi műemlékek ideiglenes Bizottságának működéséről 1875-ben. = Archaeológiai Értesítő. 1876. X. kötet, 1-8. 25 Bővebben lásd: BORSOS Béla: A magyar műemlékvédelem hivatala és gyűjteményei az 1881. évi tömény megjelenésétől Henszlmann haláláig (1888.). In: Magyar műemlékvédelem 1971-1972. Akadémiai Kiadó, Bp., 1974, 23-46., BORSOS Béla: A magyar műemlékvédelem hivatala Henszlmann halálától a Millenniumig 1888-1891. In: Magyar műemlékvédelem. Az Országos Műemléki Felügyelőség Évkönyve IX., Építésügyi Tájékoztatási Központ, Bp., 1984, 33-51. 26 HENSZLMANN Imre: Ministeri rendelet. Tudományos és művészeti czélu egyletek és muzeumok alakítása tárgyában. = Archaeológiai Értesítő. 1873. VII. kötet, 225-227. 27 Uo. 28 ARANY László: Az írói és művészi tulajdonjogról. = Budapesti Szemle. 1876. 10. kötet, 225-257.
