A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
FARKAS Kornél: Ingó műemlékvédelem a magyar szakirodalomban.
kapcsolatos magyarországi fejleményeket, vonatkozó rendeleteket és törvényjavaslatokat mutatja be. Azt a folyamatot, ahogyan a Kisfaludy-társaság, az egyes politikusok (Szemere Bertalan, Jászay Pál) és a Magyar Tudományos Akadémia felléptek ennek ügyében. 29 A másodikban az idevágó nemzetközi gyakorlatot ismerteti. 30 A harmadikban következik az akadémia kijelölt bizottsága révén felkért szerzőnek a törvényjavaslata az írói és művészi tulajdonjogról. Ez az „írói művek", „Zeneművek", „Színművek, zeneművek és zenei színművek nyilvános előadása", „Képzőművészetek", „Általános határozatok" című részekből áll. 31 A negyedikben a javaslattal kapcsolatos megjegyzések következnek. Arany a képzőművészetekre vonatkozóan a következő megállapítást teszi: „Mert a képzőművészetek tulajdonjogának kérdése még nehezebb, még több ágra oszló s még kevésbbé van tisztába hozva, mint az írói műveké. Annyi ága van a rajzoló (graphica) és idomító (plastica) művészeteknek, oly elmosódó az átmenet egyiktől a másikhoz, oly közel áll mindenik a műipar készítményeihez, oly sok új találmány által többszörözik azokat s az ily többszörözéseket a műipar oly sok alakban használja föl, hogy a részletes intézkedés még több akadályba ütköznék, mint az irodalmi műveknél. Nagy különbség az is, hogy a képet vagy szobrot a művész tulajdoni joggal másnak eladhat, a nélkül, hogy annak többszörözési jogát is átengedné; írói műveknél pedig az ily eset alig történhetik meg. Kivált a ki eddig, míg e tárgyról törvényünk nem volt, nyilvános műcsarnok részére adta el művét, vagy külföldről ide, az ismeretlen idegen földre, engedte azt elhozatni, minden valószínűség szerint lemondott annak többszörözési jogáról is s átengedte a vevőnek. Ezért a múltra nézve szükségesnek tartam a vevő javára a jogi on védelmet fentartani. A művészi tulajdonjogról dr. Kováts Gyula 1880 ban írt a Képzőművészeti Szemlében. Ebben az egyes műtárgyak utánzásával (például festményről, rajzról szobor, vagy dombormű) kapcsolatban ismerteti az 1837-es (még nincs védelem), 1854-es (védelem a mechanikus utánzás ellen) porosz törvényeket és az 1870-es (védelem a mechanikus utánzás ellen), 1876-os (védelem, de csak a képszerű utánzás ellen) német javaslatot és törvény!;. A magyar törvényjavaslat idevonatkozó paragrafusa a szabad feldolgozást megengedi akkor, ha az nem árúba bocsátás céljából történik. A szerző véleménye szerint, a nagyobb tilalom következménye az lenne, hogy az egyes másolatok vételei is tiltás alá esnének. Ezt nem tartja logikusnak, mert nem végrehajtható. Meglátása szerint, a képzőművészeti és irodalmi szerzői jog vizsgálata a nyomdatechnika felfejlődésével párhuzamosan vált fontossá. Az Archaeológiai Értesítőben Az ingó műemlékek címmel 1891-ben jelent meg ismertető báró Forster Gyula harmadik dolgozatáról. 34 Ebben a báró a műem29 I. m. 225-230, 30 I, m. 230-240. 31 I. m. 240-251. 32 1. m. 257. 33 Dr. KOVÁTS GyuJa: A művészi tulajdonjogról. = Képzőművészeti Szemle. 1880. február II. évf. 2. sz., 18-22. 34 y.: Az ingó műemlékek. = Archaeológiai Értesítő. 1891. Új évfolyam XI. kötet, 366-369.
