A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
BÁLINT László: Dadi Imre, a kommunista funkcionárius
A Csongrád megyei és szűkebben véve a szentesi helyzetet jól tükrözi Izsák Andrásnak 13 egy későbbi vallomása: „Szentesen az 1945-ös év végén és az 1946-os év elején az MKP-ben igen baloldali volt a hangulat. A megyei bizottság és a városi bizottság mozgósította a párttagokat a reakció elleni aktív harcra. Ez abból állt, hogy az RG (Rendező Gárda) vezetésével néptömegeket vonultattunk fel, nyilvánosan megvertünk kulákokat, malmosokat stb. ... Az RG-nak volt fegyverzete (puskák, golyószórók, géppisztolyok) és fegyveres kiképzés is folyt. Ezt Nagy János nevű rendőr szakaszvezető vezette. ... Az RG n belül több olyan beszélgetés folyt, ami szerint a fegyveres akcióktól nem szabad visszariadnunk. Az RG fiatal tagjaiból kialakult egy kisebb csoport, amely saját fegyverekkel is rendelkezett. Tagjai Páhi Sándor, Dobronyai János, Serkedi János, Lakos Bálint, Dóczi László, 18 Magyar Ferenc 19 és én (IzsákAndrás — BL). Az RG vezetésével én tartottam az összeköttetést Nagy Jánoson keresztül. A felsőbb pártfunkcionáriusokkal Serkedi ... érintkezett. A konkrét utasításokat Wachsmann István vb. (párt végrehajtó bizottság — BL) tagtól Serkedi ... kapta." A Csongrád megyében kialakult meglehetősen feszült helyzetet az MKP megyei bizottság titkára, Dadi Imre is gerjesztette és ezért egyértelműen felelősség terhelte. Dadi esetében az MKP legfelsőbb vezetése valóban „legyintett az általános műveltségre", a legfontosabb követelmény vele kapcsolatban is „a harcos kiállás, az egyéni bátorság, a kezdeményezés" volt. Ezeknek az elvárásoknak Dadi Imre tökéletesen meg is felelt. Kellőképpen műveletlen volt, ugyanakkor harcos kiállású, egyénileg is bátor (hiszen az RG felfegyverkezve állt mögötte) és kezdeményezett is szorgalmasan. A nagy bátorság, az otromba és átgondolatlan kezdeményezések azonban kezdtek egyre-másra többet ártani az MKP-nek, mint a célbavett reakciónak. A Dadi Imre nevéhez köthető két ügy különösen nagy fölháborodást váltott ki, ezért célszerű egy kicsit részletesebben is foglalkozni velük. A LAKOS ÜGY Egy 1962-ben készült állambiztonsági dokumentum szerint „Lakos akit a Kisgazdapárt reakciós elemei támogattak, közvetlen a háború után rendőr őrnagyi rendfokozattal a szentesi rendőrkapitányság vezetője lett. Elkeseredett 13 Izsák András (Szentes 1927) a háború után az MKP RG tagja Szentesen. Az 1950-es évek elején tanársegéd a budapesti Lenin Intézetben. ÁSZTL V-93039. 14 Páhi Sándor (Szentes 1917) kubikus, később földműves foglalkozású, szentesi lakos. ASZTL V-93039. 15 Dobronyai János (Nagymágocs 1927) szentesi lakos, az 1950-es évek elején tényleges katona Kiskunfélegyházán. ASZTL V-93039. 16 Serkedi János (Szentes 1923) asztalos és ács foglalkozású, szentesi lakos. ASZTL V-93039. 17 Lakos Bálint (Szentes 1921) földműves, majd később sertés gondozó foglalkozású, szentesi lakos. ÁSZTL V-93039. 18 Dóczi László (Szentes 1905) kubikos foglalkozású, szentesi lakos. ASZTL V-93039. 19 Magyar Ferenc (Szentes 1927) szentesi lakos, az 1950-es években honvéd tiszt. ÁSZTL V-93039. 20 ÁSZTL V-93039.
