A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

VlNCZE Gábor: „A rendőrségi és népbírósági eljárások... egyre több lelkészi személyre terjednek ki". Egyházi személyek elleni hatósági eljárások a Békés-Bánáti Református Egyházmegyében (1945-1948)

formátus tanító is odakerültek előbb utóbb — Veeseryt kivéve — mindnyájukat felmentették.

68 Közülük eddig csak Újvári Lajosnak, Bartba Györgynek és Vecsery Lajosnak ismertük meg a periratait.

69 A korábban igazolt öcsödi református népiskolai tanítót, Újvárit „háborús bűntettel" állították a gyulai népbíróság elé. A vád szerint mint leventeparancsnok nemcsak a legidősebb korcsoportot, az 1922-26-os évfolyamot hívta be — írásbeli rendeletre hivatkozva —, hanem az 1927-eseket is. (A Tisza vonalán kellett védelmi állásokat építeniük.) Az 1946. december 5-i tárgyaláson azonban nyilvánvalóvá vált, hogy valójában szó sincs „túlbuzgóságról", ugyanis az 1927-es évfolyamhoz tartozó fiatalokkal — amikor kiderült, hogy csak szóbeli utasítás alapján kellett bevonulniuk, és az eredetileg kijelölt helyről tovább kellene menjenek —, közölte, hogy csak önkéntes alapon kell maradjanak, aki akar, az hazatérhet. Erre hivatkozva a népbíróság elejtette a háborús bűntett vádját, a tanítót pedig 1947. március 10-én felmentette. Bartha György

71 békéssámsoni lelkipásztort, akit még 1945 februárjában igazoltak, az igazolóbizottság júniusban azért utalta népbíróság elé, mert a politikai rendőrségtől olyan értelmű bejelentés érkezett, miszerint ő a háború alatt „szovjetellenes izgatást" folytatott. A vád egyik tanúja szerint a népfőiskolai oktatás keretében tartott földrajzórán egyebek mellett azt mondta, hogy „nagyon vigyázzunk, hogy az a piszkos bolsevistták ide a lábukat be ne tegyék, mert olyan vérontást csinálnak, hogy a fiatalokat elviszik katonának, a gyermekeket pedig elrabolyák, és sohatöbbért nem fogják látni a szülők a gyermekeiket, a nőket megbecstelenítik, és a munkások pedig olyan helyen lesznek elhelyezve, mint a disznó ól és olyan edényből étkeznek, mint a disznó váju. A másik vád szerint az oroszok bejövetele előtti napokban a vasárnapi prédikációjában „az oroszokat szidta". A népügyészség 1946. március 11-én „népellenes bűntett" elkövetésével emelt vádat ellene. Az idős (akkor 68 éves) lelkész természetesen tagadta a vádat. Az augusztus 28 i főtárgyaláson kiderült, hogy egy kis helybeli madiszos csoport, illetve a lelkész egy személyes ellensége (Vidovszky gyógyszerész) áll a vádaskodás mögött. A népbírósági tárgyalás második fordulóján, 1947. május 7-én az is bebizonyosodott, hogy a lelkész által a politikai rendőrségen 1945. május 5-én felvett tanúvallomást utólag meghamisították. A vád tanúi egytől-egyig cáfolták a felhozott vádakat. A népbíró felmentette, de ezt dr. Bozsó Béla népügyész megfelleb68 TtREL, I. 1. c fond, 487. d., ad 308/1947. sz. Gönczy Béla esperes 1947. május 12-i jelentése az egyházmegyében internált, rendőrségi felügyelet alá helyezett vagy elítélt egyházi személyekről. 69 Papp Gábor és Sebestyén Béla népbírósági iratai megtalálhatóak ugyan a Csongrád Megyei Levéltárban, ám a kézirat lezárása előtt — többszöri sikertelen kísérlet ellenére — nem tudtunk azokba beletekinteni. 70 BML, XXV. 12. fond, 25. d. NÜ. 471/1946. 71 Bartha György (Makó, 1878-Békéssámson, 1952), 1898-tól Makón segédlelkészként szolgált, majd 1916-tól Békéssámsonon megválasztották lelkipásztornak. Itt szolgált haláláig. 72 BML, XXV. 12. fond, 17. d. NÜ. 127/1946. 27., a Magyar Államrendőrség békéssámsoni biztosságán 1946. február 16-án Varga István tanúvallomásáról felvett jegyzőkönyv. (Betűhív idézet!) Árulkodó, hogy szinte betű (0 szerint ugyanilyen szövegű „vallomást" vettek fel még két személytől. 73 Nyolcvannyolc híve írt alá egy nyilatkozatot, melyben az ártatlanságát hangoztatták.