A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

VlNCZE Gábor: „A rendőrségi és népbírósági eljárások... egyre több lelkészi személyre terjednek ki". Egyházi személyek elleni hatósági eljárások a Békés-Bánáti Református Egyházmegyében (1945-1948)

rendelte az előzetes letartóztatását, arra hivatkozva, hogy „a kiszabandó büntetés előrelátható nagyságánál fogva terhelt megszokásétól alaposan tartani kell".

47 A kirendelt védőügyvéd nyolc tanú meghallgatását kérte, de arra is fölhívta a figyelmet, hogy a vád tanúit a kihallgatáskor manipulálták és megfélemlítették! Lelkésze védelmében december 20-án a törvényszéknek benyújtott petíciót mintegy száz híve írta alá, de természetesen nem ezért mentette föl a szegedi népbíróság 1947. február 5 én, hanem azért, mert a vádak megalapozatlanok voltak.

48 Vásárhelyi (Zsarkó)

49 Lajos lelkipásztor 1940 novemberétől a felvidéki Özörényben (korábbi nevén Gömörhorkán) volt lelkipásztor. 1944 júliusától — megkapván behívóját — tábori lelkész lett. Amikor november elején szétverték az alakulatát, elindult haza. Miskolcon összefutott egyik régi ismerősével, dr. Pünkösti Mihály

50 Borsod megyei főispánnal, aki fölhívta a figyelmét arra, hogy mivel katonaszökevénynek számít, bármikor kivégezhetik. A „hadműveleti és országmozgósítási" kormánybiztos azt is közölte vele, hogy ha meg akarja úszni a nyilas hadbíróságot, fogadja el a kinevezését a szeptember elején leállt özörényi cellulózgyár hatósági felügyelőjévé. Vásárhelyi otthon négynapi gondolkodás után az ajánlatot csak azért fogadta el, mert a gyár munkásai fölkeresték, és kérték, hogy vállalja el a gyár vezetését, mivel hónapok óta kenyérkereset nélkül vannak. (Ráadásul ha beindul a termelés, a behívás alól is mentesülnek.) Ezért vette át november 16-án a gyár vezetését (pontosabban a vállalati felügyelő tisztjét), majd fölutazott Budapestre és ott értékesítette a még meglévő tizenhat tonna cellulózt, hogy legyen miből fizetést adni. Ekkor kereste föl egy másik ismerősét, dr. Budinszky László nyilas igazságügy-minisztert,

51 kitől kért százezer pengő segélyt, amiből közszükségleti cikkeket akart venni a munkásainak. A termelés december elsején beindult, a munkások megkapták a fizetésüket (még azokról is gondoskodtak, akik otthagyták a gyárat és — önként vagy kényszernek engedve — beálltak partizánnak), de Karácsony előtt a front elérte a falul, és ekkor családjával a gyár au47 CsML, VII. 2. fond, 46. d., NB 12/1947. sz., 5978/1946. mi. sz. 48 A szegedi levéltárban lévő iratokból nem derül ki, hogy a fölmentő ítélet miért született, a védelem tanúinak vallomásai sem maradtak fönn. 49 Dr. Vásárhelyi Lajos (Hódmezővásárhely, 1909-1990.) 1935-től Hódmezővásárhely Fehértóparton, Orosházán, majd Büdszentmihályon szolgált segédlelkészként. 1940 novemberétől 1915 júliusáig a Gömör megyei Özörény parókus lelkésze volt, majd mint menekült lelkész szülővárosában kisegítő szolgálatokat végzett (már amikor szabadlábon volt). Másfél evig a Vásárhely-csúcsi egyházközség lelkésze volt, majd 1951 elejétől ótemplomi lelkipásztor lett, de 1955 őszén az egyházi bíróság — politikai okok miatt — állásvesztésre ítélte. 1958 februárjától Mindszenten lett parókus lelkész, de novemberben — ismét politikai okokból — egy újabb egyházi bírósági ítélet nyomán elvesztette állását, emiatt nyugdíjaztatta magát. Bővebben lásd: VlNCZE 2008. 50 Pünköstit még a debreceni egyetemi évei alatt ismerte meg Vásárhelyi (az évfolyamtársa volt). A háború alatt a későbbi nyilas főispán a lekötelezettje lett, ugyanis a tőle különélő feleségét a lelkész — mint iskolaszeki elnök — elhelyeztette az özörényi felekezeti iskolánál. 51 Dr. Budinszky László (Budapest, 1895-1946) ügyvéd, politikus. 1919-ben orosz hadifogságából hazatérve a Vörös Őrség zászlóalj parancsnoka lett. 1926-tól folytatott ügyvédi gyakorlatot. Kezdetben liberális színekben politizált, majd jobbra tolódott, végül 1939-ben — képviselővé választása után — tagja lett a Nyilaspártnak. 1940-től Szálasi protokollfőnöke, a nyilas kormányban igazságügyminiszter lett. A népbíróság 1945. decemberében halálra ítélte, 1946. március elején kivégezték.