A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
VlNCZE Gábor: „A rendőrségi és népbírósági eljárások... egyre több lelkészi személyre terjednek ki". Egyházi személyek elleni hatósági eljárások a Békés-Bánáti Református Egyházmegyében (1945-1948)
tóján nyugatra távozott. Ausztriából 1945 tavaszán visszatértek az ismét csehszlovák uralom alá kerülő faluba, de onnan a szlovák hatóságok kiutasították. 1945 júniusában hazaérkeztek Hódmezővásárhelyre, az igazolóbizottság pedig 1946. január 15-én simán igazolta. 1945 őszén belépett a Független Kisgazdapártba, és annak helyi lapja, a Független Vásárhely belső munkatársa lett, 52 majd 1946 elején Révész Imre püspök Beretzk Sándor 03 hódmezővásárhely-kutasi lelkipásztorhoz rendelte ki segédlelkésznek, Közben szerette volna Szegeden befejezni a háború alatt megkezdett államtudományi tanulmányait, mert már csak egy szigorlata volt hátra. Erre azonban abban az évben nem kerülhetett sor. 1946. március 8-án a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya egy feljegyzésében azt jelentette, hogy „egy ügy nyomozása kapcsán a következők jutottak tudomásomra: Vásárhelyi Lajos ref. lelkész az özörényi cellulózegyár volt gyári felügyelője nyilas párttag 04 volt, ezenkívül összeköttetésben állt Szálasival, Budinszkyval...". 55 Ezek után március 29-én Gajzágó György rendőr őrnagy fölhívta a hódmezővásárhelyi rendőrkapitányság Politikai Rendészeti Osztályát, hogy folytassa le a nyomozást a lelkész ellen. Április 26-án a helyi nyomozók munkához láttak. A lelkész édesanyjának két alkalmazottját, majd Vásárhelyi Lajost is kihallgatták. Az egyik fiatal lány, M. M. jegyzőkönyvben rögzített vallomása szerint a lelkész édesanyja virágboltjában „több alkalommal tett olyan kijelentéseket, melyek szerint az előző rendszer sokkal jobb volt mint a mostani, a csőcselék van most az élen, a vezetőség csupa bűnözőkből, gyilkosokból áll, és ezek az országot tökéletes romlásba viszik. Azt is mondta, hogy az orosz hadsereg mindent kivisz az országból és hogy ez nem más, mint fegyelmezetlen banda, akik teljesen kifosztják a magyarságot." 56 Azt ugyan egyik tanú sem igazolta, hogy nyilas párttag lett volna a lelkész, egyébként ezt ő maga is cáfolta, akárcsak a többi vádat, ám ez nem számított. Mint ahogy az sem, hogy a két koronatanú október 12-én visszavonta a vallomását. 57 Hegedűs János hadnagy 1946. június 28 án rendőrhatósági őrizet alá helyezte Vásárhelyi Lajost, vagyis in tenia Itatta. Előbb a szentesi, majd október 2-án a Buda dél Központi Internálótáborba zárták. Augusztus 21-én a népügyészség pótnyomozást rendelt el, melynek során szeptember 10-én ismételten kihallgatták a vád két tanúját. A következő év első nap52 Vásárhelyinek a saját neve alatt a Vásárhelyi Független Újság 1946. februári és márciusi számaiban kilenc cikke jelent meg. Ezekben szociális problémákkal, a drágasággal, végül a közeledő béketárgyalásokkal foglalkozott. 53 Beretzk Sándor (Hódmezővásárhely, 1893-196?) 1920-21-ben segédlelkész volt Szegeden, majd 1923. január végéig ugyanott, ezt követően Hódmezővásárhelyen hitoktató segédlelkész. 1928 októberétől nyugdíjba vonulásáig Vásárhely-Kutason parókus lelkészként szolgált. 1950 szeptemberétől egyházmegyei tanácsbíró volt. 54 Vásárhelyi sohasem volt nyilas párttag — bár ezt a vádat többször megfogalmazták vele szemben. A harmincas évek vége felé voltak nyilas kapcsolatai, feltehetően szimpatizált a párttal, illetve programjával, néhány gyűlésen jelen volt, egyes vádak szerint az 1939-es választási kampányukban is részt vett. Ma úgy mondhatnánk, hogy a lelkész „bedőlt" a szélsőjobboldal szociális demagógiájának — de nem ezért ítélte el a szegedi népbíróság. 55 ABTL, 3.1.9. V-16881, 6. 56 Uo., 11. 57 Uo., 47. Arra hivatkoztak, hogy a jegyzőkönyvet felolvasás és iratismertetés nélkül írták alá.
