A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
VlNCZE Gábor: „A rendőrségi és népbírósági eljárások... egyre több lelkészi személyre terjednek ki". Egyházi személyek elleni hatósági eljárások a Békés-Bánáti Református Egyházmegyében (1945-1948)
írta az ominózus szöveget, 27 de a felelős kiadó az igazgatónő volt. (Ö ráadásul tagja volt a jobboldali Bercsényi Miklós Bajtársi Egyesületnek is.) Az igazolobizottság az április 2 t-i tárgyaláson úgy határozott, hogy a szegedi népügyészséghez teszi át az ügyüket - de ezt a határozatot valami oknál fogva hatálytalanították, és május 12-én azt a határozatot hozták, hogy ugyan a közszolgálatban meghagyják, de vezető állásra alkalmatlannak nyilvánítják, és az előléptetésből öt évre kizárják őket. Fábián Gyulát, a Bethlen Gábor Református Gimnázium ének zenetanárát a bizottság június 27-én megfosztotta az állásától. Az indok az volt, hogy a tanár nem várta be „az orosz hadsereg felszabadítását" és elmenekült, eközben pedig bevonulási parancsra (!) jelentkezett katonai szolgálatra. Júliusban megfellebbezte a határozatot, és Révész Imre püspök is közbenjárt érdekében a Népbíróságok Fellebviteli Tanácsánál, talán ennek köszönhető, hogy fölmentették és visszakerülhetett a gimnáziumba. 29 Falábú Dezsőt, a gimnázium nagy tiszteletnek örvendő fizikatanárát, az egyházközség egyik presbíterét az igazolóbizottság ugyancsak február 23-án hallgatta meg. Március lén Karácsonyi Sándor, a bizottság elnöke egy átiratában azt közölte a szegedi népügyészséggel, hogy a tanár „olyan cselekményt követett cl, mely súlyánál fogva népbíróság elé tartozik", ezért az ügyét oda tették át. 30 Az indok az volt, hogy a Hódmezővásárhelyi Népújság 1944. június 1 i számában megjelent, az előző napi ún. gettó-értekezletről beszámoló tudósítás úgy állította be, mintha fölszólalásában a tanár a lap főszerkesztőjének a kijelentéséhez csatlakozott volna. („A gettóértekezlet a zsidóknak a város szélére való haladéktalan kitelepítését kívánta. Nem lesz zsidónegyed a Kálvin-tér környékén." című tudósításban az olvasható, hogy iíj. Szathmáry János, a lap főszerkesztője a Keresztyén Ifjúsági Egyesület helyi választmányának a nevében tiltakozott amiatt, hogy a KIE székház 31 is a felállítandó gettó területén belül maradna. Ezt követően javasolta, hogy — úgy, mint más városokban — a téglagyár területén állítsák föl a gettót. A cikk szerint Falábú Dezső úgymond csatlakozott a korábbi felszólaláshoz — csakhogy nem a téglagyári gettó felállítását javaslóhoz, hanem ahhoz, mely a református ingatlan megvédéséről szólt.) Az április 20-án a református gimnáziumban fölvett nyilatkozatokból 32 az derül ki, hogy a felhozott vád teljesen alaptalan volt. Ennek ellenére május 7-én letartóztatták, és a szegedi államfogházba hurcolták. A presbitérium és a nővére Révész Imre debreceni püspök segítségét kérte az ügyében, de a közbenjárás el27 Az évkönyv „Nemzeti nevelés" című fejezetében a kifogásolt rész a következő volt: „a nevelő testület és a tanuló ifjúság egyaránt tudja és cselekvően vallja, hogy a keleti világégés rettentő veszedelme előtt helytállni: Isten, haza es a szabadság eszménye mellett kötelessége minden magyarnak." 28 CsML HL, XVII. 405. fond, 3. d., 18/1945. sz. 29 TtREL, I. 1. c fond, 470. d., 1587/1945. sz. és CsML HL, XVII. 405. fond, 1. d., 1080/1915. sz. 30 CsML HL, XVn. 405. fond, 1. d., 186/1945. sz. 31 A K1E (Keresztyén Ifjúsági Egyesület) a legjelentősebb protestáns ifjúsági egyesület volt. 1883-ban alapították, de 1950 ben ezt is „önfeloszlattatták". A KIE-székház Hódmezővásárhelyen a Klauzál utca 3. sz. alatt működött. 32 Eperjesi Mihály és Osváth Béla, a Vásárhelyi Reggeli Újság munkatársa - mindketten jelen voltak az ominózus „gettóértekezleten" — azt állították, hogy Falábú Dezső fölszólalásában „semmiféle népellenes szándék nem volt kiérezhetó". CsML HL, XVII. 405. fond, 1. d., 284/1944-45. sz.
