A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori oktatás története 1945-ig

lő-testüiet 1920. jan. 31-én tartott ülésén elfogadott egyik határozatában külön is kérte a lakosságot, annak érdekében, hogy a tanítás mielőbb megindítható legyen az üres, fűtés és berendezés nélküli iskolában. A szerbek 1921. aug. 21-i kivonulását követően ismét a magyar közigazgatás vette át a község irányítását. Az új tanévet az intézmény 491 gyermekkel, és a gazdasági ismétlőiskolába járó 161 tanulóval szept. 5-én kezdte meg. Szept. 28-tól az iskolát a Micsák Márton tanfelügyelő által vezetett makói tanfelügyelőség alá rendelték.

139 A helyzet konszolidálását nehezítették azok a viták és fegyelmi eljárások, melyek egyes tanítók, köztük Szervo Fülöp igazgató „baloldali" szerepvállalásával és „szerb barátságával" függtek össze.

140 A megoldás a fegyelmikkel, elbocsátásokkal, föllebbezésekkel és visszahelyezésekkel tarkított ügyben csak 1922. nov. 17-én született meg, ekkor Szervót a Tápiószele-félegyházi iskolához helyezték,

141 igazgatói helyét a Kübekházáról szept. 21-én idehelyezett Schwarcz Rezső vette át.

142 Változást jelentett az is, hogy 1923. ápr. 28-án az addig egy, majd 1923 végétől két tanerővel működő ferencszállási iskolát a zombori igazgatása alá helyezték, mely önállóságát csak 1937-ben nyerte vissza.

143 Az új iskolavezetés legfontosabb feladata a tanításhoz szükséges föltételek megteremtése, illetve biztosítása volt. Az állandósuló tüzelőhiány elhárítása, a kifosztott tantermek fölszerelésének és eszközeinek pótlása az inflációs viszonyok közepette, s a tantestület stabilizálása a meglehetősen nagy tanítói fluktuáció miatt nem tűnt egyszerű feladatnak. Az 1921 szeptemberében megindított tanítást nov. 5-én a tüzelőanyag-hiány miatt be kellett rekeszteni, s 4 tanteremben, félnapos váltott tanítással jan. 9-én lehetett újraindítani, de akkor is csak febr. 15-ig, mert „a gyermekek fogyatékos ruha és cipő, továbbá a nagy hidegek miatt oly gyéren látogatták az előadásokat, és az e közben járványszerüen fellépett kanyaró miatt ismét szünetelt március hó 20-ig".

1

^ Ekkor a beiratkozott 506 tanulóból 323 járt iskolába.

145 Ennek ellenére a rendelkezésre álló (fűthető) tantermek csekély száma miatt mégis nagy volt a zsúfoltság. Szervo Fülöp igazgató pl. egyik óralátogatása kapcsán megjegyezte: „A III. osztályban pedig éppen 117 gyermek volt jelen, kik a sok egyenlőtlen, maguk által hozott ülőhelyekkel és asztalkákkal oly leírhatatlan zsúfoltságot idéznek elő, hogy az osztálytanító helyzetét úgy a fegyelmezésnél, mint a magyarázásnál szinte lehetetlenné teszik."

14 A helyzet a következő tanévben sem változott számottevően. Micsák Márton tanfelügyelő 1923. jún. 21 én lesújtó je137 MVL V. 261-4. 16/1920. 138 MVL VIII. 131. 48/1921. 139 RÁCZ 2005, 100. 140 MVL VTII. 131. 35/1922. 141 Szervo a fölkínált állást nem fogadta el, hanem Zomboron maradt, ahol állás nélkül, kilakoltatva igen nagy szegénységben élt. Ügye véglegesen csak 1925-ben — többek között Kiss Menyhért, Kiszombor parlamenti képviselőjének interpellációja hatására — oldódott meg azzal, hogy visszamenőlegesen megkapta nyugellátmányát. 1935-ben hunyt el. Lásd: RÁCZ 2005, 102. és 124. 142 Uo. 100-102. Schwarczot már 1921. decemberében, a Szervo ellen indított első fegyelmi eljárás idején is igazgatónak szánták. Lásd: Uo. 100. 143 Uo. 102-103. és 127. 144 MVL VIII. 131. 19/1922., 35/1922. 145 Uo. 72/1922. 146 Uo. 343/1922.