A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori oktatás története 1945-ig

keket csalán, bükkmag és vadgesztenye gyűjtésével próbálták hasznossá tenni. Az 1916/17-es tanévben összesen 4 olyan tanító is oktatott az iskolában, akik az erdélyi román betörés elől menekültek ide Brassó vármegyéből, ők még december vége előtt visszatértek otthomikba.

126 Az 1917/18 as tanévet a téli hónapokban szénszünet miatt másfél hónapra félbe kellett szakítani ugyan, de ezt kivéve többé-kevésbé teljes értékűen fejeződhetett be. 1918 nyarán osztrák gyerekeket szállásoltak el az iskola épületében. A következő, 1918/19-es tanév azonban már a háborús összeomlás miatt nem indiüt el rendes időben. 1918. nov. 29-én Zombort szerb csapatok szállták meg, az új hatalmat Maximcsev Vitomir személyében új tanfelügyelő képviselte. A tanítás megkezdését csak 1919. jan. 8-ával engedélyezték, ebben erőteljesen közrejátszott az ekkor szerte Európában dühöngő spanyolnátha járvány. A tanév azonban csonka maradt: máj. 5-én a szerbek helyére francia csapatok vonultak be, akik az iskola tantermeit is lefoglalták, emiatt máj. 20-án a tanévet berekesztették. A franciák az ősz elején kiürítették az iskolát és kivonultak ugyan a községből (helyüket ismét a szerbek vették át) ezért csonka maradt a következő tanév is, a tanítás csak 1919 okt. 3-án indult el, és 1920. jún. 26-án fejeződött be.

129 A 430 beiratkozott tanulót kezdetben 4 tanteremben oktatták, majd ehhez még visszakaptak 3 tantermet, de a szerbek 1 tantermet és a tanácskozótermet továbbra is saját céljaikra használták.

130 A körülmények katasztrofálisak voltak. „A megszálló csapatok sok anyagi kárt okoztak az iskolaépületben — olvasható az 1919. nov. 2-án tartott gondnoksági ülés jegyzőkönyvében. — Ablakokat vagy 100 darabot törtek, sőt ablakrámát is. Feltüzeltek asztalokat, katedrát, szekrényeket, székeket, padokat és az iskola tüzelőfáját úgyszólván egészen.

wl 1 Az új szerb közigazgatás annak ellenére berendezkedett a faluban, hogy 1919 1 '-1° végétől már tudható volt, hogy a község Magyarország része marad. Dusán Miletity személyében 1920. máj. 9-én új tanfelügyelőt neveztek ki, hivatalossá tették a szerb nyelvet, és kötelezővé tették, hogy az iskolában is szerbül folyjék a tanítás, amelyet folyamatosan ellenőriztek. A zombori iskolát előbb (1920. nov. 3-tól) a szabadkai, majd 1921. febr. 27-én a nagykikindai tankerülethez csatolták, és elrendelték, hogy az iskola tanárainak 1922 végéig el kell sajátítaniuk a szerb nyelvet ahhoz, hogy állásukban maradhassanak.

134 Az 1919 végi szerb rekvirálások következtében teljesen kifosztott iskolában

135 csak úgy lehetett tanítani, hogy a gyerekek otthonról hozták az ülőalkalmatosságokat.

136 Erre a képvise126 RÁCZ 2005, 95. 127 MVL VIII. 131. 16/1918., 23/1918., RÁCZ 2005, 96. 128 RÁCZ 2005, 97. 129 MVL VIII. 131. 7/1919. 130 Uo. 131 Uo. 132 A megszálló szerb katonai alakulat 1919. dec. 16-án el is hagyta a falut. MVL. V. 261-4. 9/1920 133 Uo. 98-99. 134 RÁCZ 2005, 99. 135 A szerbek minden mozdítható értéket elvittek a faluból, többek között az iskola — még megmaradó — összes bútorzatát, a padokat és a kályhákat, sőt még a fogasokat is. Lásd: MVL V. 261-4. 9/1920., MVL VIII. 131. 17/1920., Hist. Dom. 31. ennek nyomán KISS 1940, 117. 136 MVL VIII. 131. 343/1922.