A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori oktatás története 1945-ig

rabból álló természettani szemléltető fölszerelést adott az iskolának.

110 A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa 1909-ben egy könyvtári szekrénnyel 117 és 264 darab könyvvel gyarapította az iskolai könyvtár állományát. 1911-ben Pálfy Sándor hitoktató javaslatára — a hiányos tankönyvellátottság enyhítése érdekében — segélykönyvtárat létesítettek az iskolában, ehhez a Tulipán vendéglő tulajdonosa a szüreti bál bevételéből 22 K-t adott.

118 1911-ben Ballá Illés sertéskereskedő támogatta 30 K-val a segélykönyvtárat.

119 De nem volt elégedett az államosítás után kialakult helyzettel a község elöljárósága sem. „A községi képviselő-testületi gyűlésen felhozatott, hogy az iskola államosításával sok költség hárult a községre, befolyása pedig nincs. " — olvasható a gondnokság egyik 1907-es jegyzőkönyvében, holott tudható volt, hogy a település évi 14 ezer korona kiadást takarított meg azzal, hogy állami fönntartásba adta iskoláját.

120 A gondnokság összetétele pedig, még ha nem is helyben választották őket, olyan tekintélyes és helybéli emberekből állt, akik kellő eréllyel tudták képviselni a község érdekeit, hangsúlyozta a gondnokság válaszlevele az Őket ért kritikával kapcsolatban.

121 A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTH ÉVEK Az 1914-es év nemcsak az első világháború kitörését hozta magával, de Ökrös József igazgató nyugdíjazását is. Az iskola megszervezésének jeles személyisége majd 42 évnyi szolgálat után 1914. aug. 31-én távozott a tantestület éléről. Utóda rövid ideig Sági Mihály volt, akit még decemberben áthelyeztek Makóra, őt 1 V-K Szervo Fülöp követte, aki 1914. dec. 3-án vette át az intézmény irányítását. Természetesen a világháború, miként a település, úgy az iskola életében is meghatározó változásokat okozott. Az 1914/15-ös tanév jó részében az épület nagyobb részét (8-ból 6 termet) hadikórházként használták, az órákat ezért a fennmaradó termekben és az óvoda egyik helyiségét igénybe véve tartották meg az összevont osztályok számára, de voltak órák a gazdasági egyesület (kaszinó) és a Tulipán vendéglő termeiben is.

124 A hadikórház 1916 januárjában szűnt meg az iskola épületében, ekkor az osztályokat visszaköltöztethették, de ekkor már csak kevés gyerek járt oda, hiszen a legtöbb családból a családfők a fronton voltak, őket kellett a gyerekeknek is helyettesíteniük. 1916-tól közvetlenül is érzékelhetővé vált a háború hatása: a rekvirálások, a szűkös élelmiszerkészletek ellátási nehézségeket okoztak, az iskolába járó gyere116 Uo. 81. 117 Uo. 84. 118 Uo. 88. 119 Uo. 89. 120 Uo. 79. 121 Uo. 122 MVL VIII. 131. 49/1914., RÁCZ 2005, 92. 123 MVL VHI. 131. 1/1915., RÁCZ 2005, 93. 124 MVL VHI. 131. 1/1915., 45/1915., RÁCZ 2005, 93-94. 125 MVL VHI. 131. 31/1915., 45/1916., RÁCZ 2005, 94.