A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
MAROSVÁRI Attila: A kiszombori oktatás története 1945-ig
8 tanítóval már, mint állami elemi népiskola kezdte meg. 108 Az iskola államosításával megszűnt a község által kinevezett ellenőrző-fönntartó testület, az iskolaszék mandátuma, helyébe a Torontál vármegyei főispán által kinevezett gondnokság lépett, melynek élén Rónay Ernő állt, helyettese Árpás Gyula plébános, jegyzője Ökrös József igazgató, míg tagja Engler Pál, Kotsis Ferenc, Klein Géza, dr. Fülöp Sándor, Leicht Ferenc és Pajor Lajos lett. Az iskola gondnokává Rankovits Sándort nevezték ki. 109 Az iskola államosításával kétségtelenül javultak az oktatás föltételei, hiszen a régi, rossz állagú és szétszórtan elhelyezkedő épületekből koncentrálni lehetett az osztályokat. Ismét megjelentek a helyi segítők, akik adományokkal támogatták az iskola működését. 1902-ben Urbán István építőmester 25 K-val, Gábor Miklós földműves-gazdász pedig egy 100 koronás alapítvány éves kamatával támogatta a jól tanuló gyerekeket. 110 Ennek ellenére a hagyományos gondok, különösen a hiányzások magas arányával kapcsolatosan, továbbra sem oldódtak meg. Az 1904/5-ös tanévben pl. éves átlagban napi 100-150 tankötelezett mulasztott, de május végén volt olyan nap, amikor 847 tanuló nem volt az órákon. Az év végi vizsgákon 285 tanuló nem jelent meg. 111 Persze, ez nem mindig a gyerekek hibájából történt, nyilvánvalóan közrejátszott ebben a község nagy részének elszegényedése is. A gondnokság egyik, 1909. okt. l-jén keltezett jegyzőkönyve meg is jegyezte: „A mi községünk lakosságának 6/10-ed része napszámon tengi át életét."^ Az elszegényedés nemcsak a hiányzások méreteiben volt megfogható, de a gyerekek öltözetének és élelmezésének hiányosságaiban is. Helyzetükön a község és társadalmi szervezetek próbáltak segíteni. 1898-ban a községi szegényegylet 28 tanköteles részére vásárolt ruhát 42 Ft értékben. 113 1909-ben az elöljáróság és a helyi vöröskereszt 50 gyereknek adott mintegy 200 K értékű ruhaneműt, a következő karácsonyra 150 K értékben osztottak ruhasegélyt a rászoruló tanulók 114 szamara. Nem javult a tankönyvek és tanszerek kínzó hiánya miatti helyzet sem, a tantestület társadalmi adakozásból kívánta enyhíteni a gondokat, ám kevés sikerrel járt igyekezetük. 115 A szemléltetőeszközök hiányát többnyire állami támogatásból sikerült orvosolniuk. 1907-ben például a VKM egy 440 K értékű, 67 da108 HALÁSZ 1902, 236. és 321., RÁCZ 2005, 70-71. Halász Ferenc 1902-ben kiadott könyvében aziskolák államosításával kapcsolatosan megjegyezte: „E vármegyében [ti. Torontál vármegyében] állami iskola tiszta magyar községben csak Felső-Muzslya, Keresztes, Kis-Zombor, Majdan, NagyPadé és Magyar-Szent-Mihály községekben van, ezek közül is a kis-zombori és a magyar-szent-müiályi állami iskolák nem régen szerveztetvén, azoknak a gyakorlati életre kihatását észlelni még nem lehet, de a többi községeknél kétségbe vonhatatlan azon tény, hogy nemcsak az írni-olvasni tudók száma szaporodott tetemesen az állami iskolák szervezése óta, hanem e községekben az azelőtt szokásos volt tivornyázások s más kevésbé erkölcsös divatok alább hagytak, s a nép közerkölcsisége jól fejlődik. " HAJÁSZ 1902, 121-122. 109 RÁCZ 2005, 71. 110 Uo. 72. és 74. 111 Uo. 75-76. 112 Idézi: Uo. 86. 113 MVL V. 261-1. 99/1898. 114 RÁCZ 84, és 86. 115 Uo. 74.
