A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori oktatás története 1945-ig

Az új iskola alapkövét Rónay Ernő javaslatára 1898. ápr. 11-én, az első felelős magyar minisztérium megalakulása 50. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség keretében helyezték el,

100 majd augusztusban hozzákezdtek az építkezéshez. A község döntése alapján egy négy tantermes épület emeltek, melyet még az év nov. 7-én használatba is tudtak venni. Az új osztályokat a négy fiúévfolyam foglalta el, ezzel kiváltották a legrosszabb állapotú 1845-ös épületet, valamint a Duzsár-ház és az 1872-ben emelt épület egy-egy tantermét.

101 Mindazonáltal az iskola remélt állami tulajdonba vétele ekkor megakadni látszott, oly annyira, hogy az iskolaszék tagjai Rónay Jenő torontáli főispán és Rónay János országgyűlési képviselő közbenjárását kérték az ügy képviseletére,

102 mellettük Steinbach Antal tanfelügyelő is, aki „minta állami iskolává" szerette volna fejleszteni a zombori intézményt,

103 mindent elkövetett annak érdekében, hogy az elhúzódó döntési procedúrát lerövidítse. Ennek ellenére az államosítás csak 1901-ben történt meg. A VKM leirata, melyben a községgel közölte az iskola átvételét, 1901. jan. 5-én kelt. Ebben azonban az intézmény államosításának komoly föltételeit szabták meg, többek között előírták, hogy „...köteles Kiszombor községe az állami elemi népiskola mindenkori elhelyezését biztosítani, illetve az 1901. évi szeptember hó l-ig még az ezidő szerinti szükséglethez képest egyelőre négy tantermet és egy — az iskolaépület, tanítólakás és hozzátartozó mellékhelyiségek, kút, kerítések stb. állandó jó karbantartásáról, tisztogatásáról, az épületek tűzkár ellen való biztosításáról saját költségvetése terhére gondoskodni. "

104 Ez gyakorlatilag azt jelentette a község számára, hogy a meglévő, 1898-ban átadott 4 tanterem mellé további 4 tantermet, valamint tanítói lakást kellett építenie. Emellett a községnek biztosítania kellett az iskola fönntartásához az állami egyenesadók 5 %-át kitevő összeget, gyakorlati helyet kellett adnia az új gazdasági ismétlőiskola számára, a tanítói állások után nyugdíjalap-járulékokat kellett fizetnie, stb.

105 Mindez komoly terheket rótt a településre. Ugyanakkor a fönntartással járó terhek növekedése mégiscsak markánsabban esett a latba, ezért a község elfogadta és teljesítette a minisztérium elvárásait.

106 Egy év alatt az 1898-ban átadott iskolaépület bővítésével a meglévő 4 tanteremhez további 4 termet és egy nevelői tanácskozótermet építettek, továbbá megépítették a megkívánt tanítói lakást is a szükséges melléképületekkel. A ma is működő Móricz utcai épület ekkor nyerte el végleges formáját. Az építkezés 1902 májusára fejeződött be.

107 Időközben lezajlott az iskola állami kezelésbe adásának procedúrája: Ökrös Józsefet 1901. máj. 28-án állami iskolai igazgatóvá nevezték ki, a szept. l-jén induló tanévet pedig az intézmény 4 fiú- és 4 leány-, összesen tehát 8 osztállyal és 100 MVL V. 261-1. 39/1898. 101 RÁCZ 2005, 64. 102 Uo. 63. 103 MVL V. 261-1. 37/1898. 104 A leiratot közli: RÁCZ 2005, 68-69. 105 Uo. 106 MVL V. 261-1. 27/1896., 48/1896., 57/1897., 37/1898., 84/1898., 97/1899., 48/1900., 5/1900., 81/1900. 107 RÁCZ 2005, 70. A régi iskolaépületet a község dr. Fülöp Sándor körorvos számára szolgálati lakásul alakíttatta át. Lásd: MVL V. 261-1. 10/1902.