A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori oktatás története 1945-ig

tudnivalókkal megismerkedjenek s főbb teendőiket elsajátítsák. Olyan helyeken lehetett ezt az oktatást megszervezni, ahol legalább 40 tanuló jelentkezett. A mezőgazdasági tantárgyakat (mezőgazdasági, gyümölcstermesztési, szőlőművelési, konyhakertészeti stb.) speciális tanfolyamokkal és előadókkal kellett oktatni, de az általános tantárgyakkal (novembertől márciusig heti 2-3 óra magyar, 1 óra számtan és 2-3 óra gazdaságtan, szeptembertől októberig és áprilistól júliusig 2-3 óra gazdaságtan) is foglalkozni kellett.

93 A három éves képzés Zomboron 1898. jan. 10-től indult meg, az első évben 160 tanulóval foglalkoztak a tanítók: Ökrös József, Hrusztek Endre és Kuss Berta.

94 A gazdasági gyakorlatok céljából az iskolaíonntartóknak egy 600-1600 négyszögölnyi gyakorlóterületről is gondoskodniuk kellett.

95 Hogy ezt a község eredetileg hol jelölte ki, nem tudjuk, csupán arra van adatunk, hogy 1 kat. holdnyi szántóföldet biztosított az iskola céljára. A kezdeti lelkesedés ellenére az iskola nemsokára jelenléti problémákkal küzdött, amit igazolhat, hogy 1903. febr. 28-án megszűnt a vasárnapi tanítás, attól kezdve már csak csütörtök délutánonként oktattak.

97 Az iskola szétszórt elhelyezése, a tanítás céljaira a korábbi években átalakított tantermek ideiglenes volta, és különösen az 1845-ben épült régi iskolaépület katasztrofális állapota továbbra is napirenden tartotta az iskola végleges és állandó elhelyezésének ügyét. A millenniumi év nemzeti fölbuzdulása a község elöljáróságát is arra ösztönözte, hogy maradandót alkosson. Ennek legfontosabb megnyilvánulása a képviselő-testület 26/1896. sz., máj. 9-én kelt határozata volt, amelyben kimondták, a község tulajdonában lévő Duzsár-féle telken egy új iskolaépületet emelnek, melyet terveik szerint az 1898/99-es tanév kezdetére kívántak átadni.

98 A felbuzdulásnak természetesen praktikus okai is voltak: ekkor már küszöbön állt a községi iskolák államosítása, ami azt jelentette, hogy az állam átvette a településektől az iskolafönntartás költségeit és a működtetés nyűgeit is. E szándékról a község képviselő-testületének tagjai a Torontál vármegyei tanfelügyelő átiratából értesülhettek,

99 s nyilván ennek hatására fogadták el lelkesült iskolaépítési tervüket. 92 Idézi MÉSZÁROS 1991, 27. 93 Uo. 27-28. 94 RÁCZ 2005, 62., MVL V. 261-1. 6/1898. 95 SOMOGYI 1942, 59. 96 MVL V. 261-1. 41/1897. Az 1902-ben átadott új iskolaépülettel a gyakorlóterület helye is megváltozott, amennyiben 1901-ben az iskolaépületet körülvevő területet jelölték ki erre a célra. Adatunk van arra, hogy az iskolai gondnokság 1922-ben kezdeményezte a képviselő-testületnél, hogy új területet adjon, de az úgy ítélte meg, hogy az iskola körüli hagyományos terület, azaz intézmény 600 négyszögöles belső telke továbbra is tökéletesen megfelel a célnak, ezért a kérelmet elutasította. MVL V. 261-4. 79/1922., CSML VI. 503. 313/1923. Az 1930-as években ez az 1200 négyszögölnyi gazdasági továbbképző népiskolai gyakorlókert már a régi szőlőtelepen, az 1926-ban megépített iskolaépület (ma Rákóczi u.) melletti területen volt. Lásd: RÁCZ 2005, 108. 97 RÁCZ 2005, 73. 98 A képviselő-testület már 1895-ben is foglalkozott az üggyel, de akkor - noha támogatásukról biztosították a testület tagjai az ügyet — forráshiány miatt érdemi döntést nem hoztak. MVL V. 261-1. 36/1895. Az 1896-os határozatot lásd. Uo. 26/1896., 27/1896., RÁCZ 2005, 58-59. 99 MVL V. 261-1. 27/1896. A népiskolák államosításának hátteréről lásd bővebben: NAGY 2000, 49-62.