A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
MAROSVÁRI Attila: A kiszombori oktatás története 1945-ig
lyekre 1894 őszén írtak ki pályázatot, melyre 20 tanító és 17 tanítónő adta be dokumentumait, közülük okt. 10-én Andrásovits Róza, Szmekál Teréz és Hrusztek Endre pályázatát fogadta el az iskolaszék. Tanítói állásukat azonban csak 1895. jan. 7-én foglalhatták el, ekkorra készült el a község a három új tanteremmel. 86 A három tanterem közül egyet a Duzsár-féle ház további átépítésével alakítottak ki, itt ettől kezdve 2 tanterem és 1 nevelői lakás működött, két tantermet pedig a község által e célból megvásárolt Simon Miháfy-féle házban (Móricz u. 10.) hoztak létre, méghozzá az istállórész átalakításával. Ebből aztán komoly viták is voltak, hiszen a tanítás körülményei az átépítés ellenére sem voltak kifogástalanok, ugyanis lett volna másik, adottságainál fogva jobb ingatlan is az iskolai tanterembővítés céljára. A 20. sz. utolsó évtizedében végrehajtott tanterembővítés eredményeként 1895-től már nyolc osztályteremben folyt az oktatás. A körülmények nem igazán voltak optimálisak, hiszen ez a nyolc terem 4 különböző épületben kapott helyet. Az 1845-ben emelt, és fölszámolásra már régen megérett régi iskolában Simon Zsigmond tanította a II. osztályos fiúkat, míg a másik tanteremben Bacsó Sándor foglalkozott a III. osztályos fiúkkal. Az 1872-ben emelt új épületben Ökrös József igazgató-tanító a IV.-V.-VI. osztályos fiúkkal, míg felesége, Ökrös Józsefné Csepreghy Ilona a IV.-V.-VI. osztályos lányokkal foglalkozott. Ők itt is laktak. A Duzsár-féle házból kialakított két tanteremben az I. osztályos fiúkat Hrusztek Endre tanította, míg a régebbi teremben Kuss Berta a III. osztályos lányokat oktatta, ő itt is lakott az épületben. A Simon-féle ház istállójából kialakított termekben Szmekál Teréz az I. osztályos lányokkal foglalkozott, míg Andrásovits Róza a II. osztályos lányokat tanította, ők mindketten a házban kialakított lakásban éltek. 89 Ebben az évben 791 tanuló járt az iskolába, közülük mindössze 14 volt a VI. osztálybajárók száma, ez az elsősök mindössze 8,1 %-át tette ki. Ugyanakkor ez mégis némi javulást mutatott, hiszen ez az arány 1879-ben csak 4,5 % volt. 90 1898 januárjától új erőre kapott az addig meglehetősen mostohán kezelt ismétlőiskolai oktatás is a községben. Ettől kezdve gazdasági ismétlőiskolaként működött. Ennek az iskolatípusnak a lehetőségét a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1896. nov. 16-án kiadott 60764. sz. rendeletével teremtette meg, amelyben a mezőgazdasággal foglalkozó települések számára szakjellegű gazdasági ismétlőiskolák szervezését tette lehetővé, és kiadta az új intézménytípus tantervét is. 91 A rendelet szerint „a gazdasági ismétlő iskola célja és feladata a 12-15 éves, mindkét nembeli tanulókat — addigi ismereteikben való megerősítésük és továbbképzésük mellett — a gazdaság egyes ágaiban oly mértékben begyakorolni, hogy a fiúk, mint leendő földművesek okszerűen kezelhessék birtokukat, vagy mint gazdasági munkások keresetképességüket fokozzák; a lányok pedig mint jövendő gazdasszonyok és családanyák a munkakörükbe eső gazdasági ágakban és háztartásban megkívánható 86 RÁCZ 2005, 56. 87 Uo. 88 Uo. 56-57. 89 MVL. V. 261-1. 25/1895., RÁCZ 2005, 57. 90 RÁCZ 2005, 58. 91 MÉSZÁROS 1991, 37., KELEMEN 2002, 135-142.
