A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
ZOMBORI István: A szegedi Dóm „nemzeti" festője: Márton Ferenc
koltnak, hogy jelen munka nem a múzeum művészettörténeti kötetében, hanem a várostörténeti tanulmányokat közlő történeti évkönyvben jelenik meg. Szeretnénk utalni arra is, hogy a tanulmány bizonyos részleteiben azonos az ugyanebben az évben megjelent monográfia egy részével. 2 Ugyanazt az elkötelezettséget érezzük jelen esetben is, mint a jelzett kötetben, nevezetesen: igazságot szolgáltatni Márton Ferencnek, akit a maga korában, és főként, korán bekövetkezett halála, 1940 után közvetlenül, indokolatlanul a magyar faj túlhangsúlyozott képviselőjeként emlegettek. Ezért 1945 után őt teljesen méltatlan módon a szellemi, művészeti élet meghamisításával és a „magyar faj" népszerűsítésével vádolták. Ez a magyarázata, hogy a magyar művészettörténet egészen mostanáig nem volt hajlandó tudomást venni róla. Ez indokolja azt is, hogy személye a szegedi dóm művészei között is elsikkadt és nem kapta meg azt az elismerést, amelyet pedig az itt megvalósult monumentális alkotásai révén, mind a 20. századi magyar egyházművészetben, mind általános értelemben a magyar huszadik századi festészetben megérdemelt. Másrészt leszögezhetjük, hogy a 20. századi erdélyi festészet kimagasló és elismert személyiségei, Nagy István és Zsögödi Nagy Imre mellé harmadikként méltán sorolhatjuk őt, megállapítva, hogy a 20. századi Erdély három nagy festő egyéniségét ők alkotják. Márton Ferenc munkáinak felkutatása Budapesten, Magyarországon, illetve Erdélyben a nagyközönség és a múzeumi, galériabeli, szakmabeli felelősök közös feladata a 21. században. Csak úgy tudunk reális képet alkotni munkásságáról, ha közismerten több ezer darabra menő rajzai, festményei, középületeket díszítő muráliái és egyéb alkotásai ismertek és tanulmányozhatók lesznek. Ehhez kívánunk jelen munkánkkal Szeged részéről hozzájárulni. * * * Márton Ferenc Székelyföld szülötte, azon belül is a Csiki havasok vidékéről, Csíkszentgyörgyről származik. 1884. dec. 15-én született, egy módos kisbirtokos hétgyermekes családban. Római katolikus vallásúak, így a saját falujában kijárt elemi iskola után a csíksomlyói római katolikus főgimnáziumba került, amely a kor igazi elit iskolája volt. Ugyanakkor a ferencesek által fenntartott iskola a székely értelmiség legjobbjainak volt a képző helye, ahol Márton Ferenc 6 évet töltött, de egy sajnálatos „baleset" miatt kénytelen volt a gimnáziumot elhagyni. Az utolsó 2 évet Háromszéken, a kantai minorita gimnáziumban járta és ott is érettségizett. A jómódúság ellenére természetesen a fiatal diák, amikor otthon tartózkodott, elsősorban a nyári szünetben, mindig kivette a részét a munkában, amely a termés betakarítását, favágást és a legkülönbözőbb fizikai munkákat jelentette. Mint Márton Ferenc följegyzéseiből tudjuk, életének művészi indíttatásához meghatározó élmény volt, hogy vakáció idején a gimnáziumtól 14 km-re lévő faluba az utat mindig gyalog tette meg. Ekkor, és a nyári munkák során szerzett élményei, a csíki vidék, a táj, az erdő, élményvilágával egy életre meghatározónak bizonyultak. 2 MURÁDLN Jenő - SÜMEGI György - ZOMBORI István: Márton Ferenc. Csíkszereda. 2009. A Zombori István által írt rész 77-90.