A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

ZOMBORI István: A szegedi Dóm „nemzeti" festője: Márton Ferenc

koltnak, hogy jelen munka nem a múzeum művészettörténeti kötetében, hanem a várostörténeti tanulmányokat közlő történeti évkönyvben jelenik meg. Szeretnénk utalni arra is, hogy a tanulmány bizonyos részleteiben azonos az ugyanebben az évben megjelent monográfia egy részével. 2 Ugyanazt az elkötele­zettséget érezzük jelen esetben is, mint a jelzett kötetben, nevezetesen: igazságot szolgáltatni Márton Ferencnek, akit a maga korában, és főként, korán bekövet­kezett halála, 1940 után közvetlenül, indokolatlanul a magyar faj túlhangsú­lyozott képviselőjeként emlegettek. Ezért 1945 után őt teljesen méltatlan módon a szellemi, művészeti élet meghamisításával és a „magyar faj" népszerűsítésével vá­dolták. Ez a magyarázata, hogy a magyar művészettörténet egészen mostanáig nem volt hajlandó tudomást venni róla. Ez indokolja azt is, hogy személye a szegedi dóm művészei között is elsikkadt és nem kapta meg azt az elismerést, amelyet pedig az itt megvalósult monumentális alkotásai révén, mind a 20. századi magyar egyházművészetben, mind általános értelemben a magyar hu­szadik századi festészetben megérdemelt. Másrészt leszögezhetjük, hogy a 20. századi erdélyi festészet kimagasló és elismert személyiségei, Nagy István és Zsögödi Nagy Imre mellé harmadikként méltán sorolhatjuk őt, megállapítva, hogy a 20. századi Erdély három nagy festő egyéniségét ők alkotják. Márton Ferenc munkáinak felkutatása Budapesten, Magyarországon, illetve Erdélyben a nagyközönség és a múzeumi, galériabeli, szakmabeli felelősök közös feladata a 21. században. Csak úgy tudunk reális képet alkotni munkásságáról, ha közismerten több ezer darabra menő rajzai, festményei, középületeket díszítő muráliái és egyéb alkotásai ismertek és tanulmányozhatók lesznek. Ehhez kí­vánunk jelen munkánkkal Szeged részéről hozzájárulni. * * * Márton Ferenc Székelyföld szülötte, azon belül is a Csiki havasok vidékéről, Csíkszentgyörgyről származik. 1884. dec. 15-én született, egy módos kisbirtokos hétgyermekes családban. Római katolikus vallásúak, így a saját falujában kijárt elemi iskola után a csíksomlyói római katolikus főgimnáziumba került, amely a kor igazi elit iskolája volt. Ugyanakkor a ferencesek által fenntartott iskola a székely értelmiség legjobbjainak volt a képző helye, ahol Márton Ferenc 6 évet töltött, de egy sajnálatos „baleset" miatt kénytelen volt a gimnáziumot elhagyni. Az utolsó 2 évet Háromszéken, a kantai minorita gimnáziumban járta és ott is érettségizett. A jómódúság ellenére természetesen a fiatal diák, amikor otthon tartózkodott, elsősorban a nyári szünetben, mindig kivette a részét a munkában, amely a termés betakarítását, favágást és a legkülönbözőbb fizikai munkákat je­lentette. Mint Márton Ferenc följegyzéseiből tudjuk, életének művészi indíttatá­sához meghatározó élmény volt, hogy vakáció idején a gimnáziumtól 14 km-re lévő faluba az utat mindig gyalog tette meg. Ekkor, és a nyári munkák során szerzett élményei, a csíki vidék, a táj, az erdő, élményvilágával egy életre megha­tározónak bizonyultak. 2 MURÁDLN Jenő - SÜMEGI György - ZOMBORI István: Márton Ferenc. Csíkszereda. 2009. A Zombori István által írt rész 77-90.

Next

/
Oldalképek
Tartalom