A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

ÁY Zoltán: Szeged vasúti hídjának pusztulása

Szeged — Temesvár vasúti fővonal jugoszláv területen vezetett keresztül. Hitler parancsára 1941. január 1-én elindult Bécsből a görögök lerohanásához szükséges óriási szállítmány a legnagyobb teljesítményt lehetővé tevő menetrendben. A ro­mán-bolgár határon felsorakozott német hadsereg láttán Bulgária azonnal csatla­kozott a tengelyhatalmakhoz, április végén pedig már az Akropolison is horogke­resztes zászló lobogott. Folyamatosan gurult az utánpótlási anyag a csapatok után, visszafelé pedig az üres szerelvények. Ennek a forgalomnak a lebonyolí­tására olyan vonalakat is igénybe vettek, amelyek korábban minden bizonnyal nem kerültek számításba. Az Arad — Szolnok fővonal tehermentesítése érdekében például Lőkösháza helyett kerülő irányon, Battonyánál léptek be az üres tehervo­natok Magyarországra, és a Szeged-Csanádi Vasúttársaság (SzCsV) pályáján ha­ladtak Szőregig, majd onnan a MÁV vonalain nyugat felé. Hamarosan arra is rá­jöttek a németek, hogy Battonyánál megrakott szerelvények is közlekedtethetők. Ezek voltak tehát az első szállítmányok, amelyek a szegedi vasúti hidat igénybe vették. \ Romániai és bulgáriai jelenlétükkel a német csapatok bekerítették Jugo­szláviát. Ennek hatására a belgrádi képviselőház is megszavazta a tengelyhatal­makhoz való csatlakozást, ám az ezt vállaló Cvitkovic kormány napokon belül megbukott. Nyüvánvalóvá vált, hogy Jugoszlávia álláspontja bizonytalan, ezért Hitler elrendelte az ország megszállását. Ugyanakkor a Führer levelet intézett Horthy Miklós kormányzóhoz, amelyben többek között az állt, hogy a Német Biro­dalom számít Magyarország katonai részvételére a Jugoszlávia elleni akcióban, il­letve ha összecsapásra kerül a sor a Vajdaságban, akkor Németország nem állít korlátokat a magyar revíziós kívánságok útjába. Horthy a kormány megkérdezése nélkül beleegyező választ adott. Teleki Pál miniszterelnök azonban az együttmű­ködés feltételéül szabta, hogy a magyar csapatok magyar vezetés alatt, csak néhány nappal a német támadás megindulása után kapcsolódnak be a harcba — abban az esetben, ha Jugoszlávia szétesik, s ennek következtében vákuum kelet­kezik a visszaigényelt területen. Másnap, 1941. április 3-án Teleki Pált öngyilkos­ságra utaló helyzetben találták ágyában... Magyarország végül is átengedte terü­letén a Jugoszlávia ellen felvonuló náci csapatokat, és maga is részt vett a támadásban. A német szállítási parancsnokság jogot kapott a magyar vasutak fel­használására és mindennemű közlekedési intézkedések meghozatalára. Kormá­nyunk mozgósította a gyorshadtestet és a jugoszláv, a román és a szovjet határon állomásozó határvadász zászlóaljakat, majd elrendelte a pécsi és a szegedi hadtest mozgósítását is. A Wehrmacht április 6-án indította meg a támadást, de Magyar­ország ekkor még nem kapcsolódott be a hadműveletekbe. Hitler újabb levelet küldött Horhtynak, amelynek hatására a kormányzó kiadta híres parancsát: „Honvédek! A kötelesség ismét arra szólít benneteket, hogy elszakított magyar véreink segítségére siessünk. Mindig bevált katonai erényeitekre és fegyelmetekre építve bízom benne, hogy ezt az új feladatot is tökéletesen fogjátok megoldani. A magyarok Istene és a nemzet minden gondolata most is veletek van. Előre az ezer éves déli határokra!" A magyar katonák április 11-én több ponton lépték át a déli országhatárt. Másnap bevonultak Szabadkára, s hamarosan Újvidéket is elfoglalták. Szomszédunkat fel­készületlenül érte a villámháború, így az ezúttal is eredményre vezetett. A jugo­szláv repülők a német felvonulást szolgáló magyar vasútvonalak ellen néhány je-

Next

/
Oldalképek
Tartalom