A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

ÁY Zoltán: Szeged vasúti hídjának pusztulása

HOGYAN TŰNT EL A SZEGEDI VÁROSKÉPBŐL A VASÚTI HÍD? ÁY ZOLTÁN „Átadták a Habsburg Birodalom legszebb, és minden tekintetben legmodernebb hídját, Európa műszaki egyetemein pedig oktatni kezdték a hídépítés szegedi modelljét" — írta egy magyarországi lap százötven esztendővel ezelőtt, 1858 decemberében. E technikailag valóban kimagasló színvonalú műtárgy történetét sokan megírták már az elmúlt másfél évszázadban, de mindeddig egyetlen dolgozat sem készült, amely a híd megsemmisülését részletesebben taglalná. Tanulmányunkkal ezt a hiányt igyekszünk pótolni. A HÍD FORGALMI SZEREPE A VILÁGHÁBORÚS HADISZÁLLÍTÁSOK SORÁN A második világháború vérzivataros esztendeiben az európai vasútvonalakra kiemelkedően fontos szerep hárult. Segítségükkel biztosították a hadseregcsoportok felvonulását, azok utánpótlását, adott helyzetben pedig visszavonulását. Hogy a magyar vasutak és a szegedi vasúti híd funkcióját világosan átlássuk, szükségesnek tartjuk röviden ismertetni a háború stratégiailag fontosabb eseményeit. A tengelyhatalmak — Németország, Olaszország és Japán — katonai vezetése 1940 nyarán már tudatosan készült a Szovjetunió elleni támadásra. Úgy láttak azonban, hogy ezt megelőzően rendezniük kell Európa délkeleti területeinek kérdéseit, biztosítaniuk kell azt, hogy onnan ne érhesse a Német Birodalmat semmilyen támadás. Magyarország 1940. szeptember 20-án csatlakozott a tengelyhatalmak szövetségéhez, kormányunk pedig engedélyt adott Németországnak a magyar közlekedési vonalak korlátlan igénybevételére. Ugyanekkor Romániában Antonescu tábornagy államcsínnyel magához ragadta a hatalmat, s az új román vezetés még szorosabbra kapcsolta viszonyát Hitlerrel. Októberben megkezdődött a náci csapatok Romániába szállítása. A katonák elsődleges feladata a Ploiesti környékén található olajvidék megszállása és a repülőterek földi kiszolgáló egységeinek felállítása volt. Ezen első csapatok szállítása gyorsan lebonyolódott, nagy megterhelést sem a magyar, sem a román vasutaknak nem jelentett. A Balkán teljes biztosításához a németeknek Görögországot is le kellett rohanniuk a Szovjetunió megtámadása előtt. Ide Jugoszlávián keresztül vezetett volna a legrövidebb út, a belgrádi vezetés azonban nem engedélyezte a német csapatok átszállítását. Maradt hát a kerülő Magyarországon, Románián és Bulgárián keresztül. Szeged vasúti hídjának (1. ábra) ebben az akcióban még nem jutott szerep, mivel a