A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MIKLÓS Péter: Kecskemét dualizmuskori sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok 1875 és 1918 közötti történetéről.

jedelemben —, de a régi liberális zászló alatt folytatja. Mint eddig, úgy továbbra is a szabadelvű eszmék tántoríthatatlan harcosa lesz lapunk, mely a tárgyilagosság és elfogulatlan kritika alapján kulturális és közgazdasági viszonyaink felvirágzására törekszik." írásában a szerkesztő a lap új szerkezetét is ismertette, s kifejtette, hogy a helyi hírek és események a továbbiakban is gerincét fogják képezni az újságnak. „Míg vezércikkeinkben általános társadalmi s magasabb politikai kérdéseket fejtegetünk — írta ifj. Tóth István —, középcikkeinkben tanulságos ismertetéseket s tárca rovatunkban szellemesen szórakoztató cikkeket közlünk; addig újdonság rovatunk továbbra is a helyi események hű tükre lesz."

32 Ennek jegyében 1896 januárjában Az új színház címmel közöltek két részből álló cikksorozatot. Az írások szerzője fölhívta a figyelmet, hogy a nem éppen olcsó építkezések befejeztével, újabb állandó költség jelentkezik majd a város büdzséjében, mégpedig a színház fönntartásának terhe, „...az áldozat a színház fölépítésével egyáltalán nincs befejezve; annak fönntartása a város közjövedelmére ezentúl állandó évi terhet fog róni s budge tünkben ezentúl a színház állandó kiqq adási tételül fog szerepelni." A sorozat második részében a színházigazgató iránt támasztott elvárásokat is megfogalmazta a cikkíró. „A leendő új igazgatóban mi mindenekelőtt magas fokú intelligenciát, széleskörű szakismeretet követelünk meg. Katona szülővárosa, ha már egyszer színházat állít, az olyan legyen, hogy a mintaszínházzá való kifejlődés csíráit már keletkezésekor magában hordja."

34 A kecskeméti Városi Színház — a mai Katona József Színház — 1895-1896-ban épült Ferdinand Fellner és Hermann Gottheb Helmer bécsi építészek tervezésében eklektikus stílusban neobarokk díszítéssel. Kecskemét város közgyűlése 1892. május 13-án elhatározta, hogy állandó színházat épít. A nagyszabású építkezés költsége a berendezéssel együtt 280 000 forint volt. Az épületben csaknem hatszáz ülőhely és több mint háromszáz állóhely kapott helyet. A színházat 1896 októberében nyitották meg egy Bánk bán előadással, a budapesti Nemzeti Színház vendégszereplésével. Az intézmény 1916-ban vette föl a nagy kecskeméti drámaíró nevét. Nemcsak a város kulturális és társadalmi életét, valamint politikai viszonyait, de a kecskeméti mezőgazdaság, ipar és kereskedelem ügyét és helyzetét is mindig figyelemmel kísérte a dualizmus éveiben a lap. Erre újabb példa, hogy 1896 februárjában Kecskemét gyáripara címmel közölt vezércikket ( r. szignóval). írója jól rámutatott arra a folyamatra, amely a tizenkilencedik század Magyarországának gazdasági modernizációjával összhangban Kecskemétre is jellemző volt. A város szerkezetének változásai, a térhasználat tudatosságának és szervezettségének megjelenése, a helyi kulturáhs és az oktatási élet fejlődése és a mindezekből következő egyre inkább mindennapivá váló kommunikációs formák (több helyi politikai és társasági lap kiadása, telefonhálózat építése) kialakulása ösztönzőleg hatottak a város gazdaságára is. A kecskeméti iparral foglalkozó cikkíró szavaival: „A város külső képe is változik. Paloták emelkednek, kulturáhs intézményeink megfelelően helyez31 KL, 1896. január 5. 32 KL, 1896. január 5. 33 KL, 1896. január 19. 34 KL, 1896. január 26.