A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MIKLÓS Péter: Kecskemét dualizmuskori sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok 1875 és 1918 közötti történetéről.

Kell, hogy a közönség érdeke legyen döntő, úgy elvi kérdések elbírálása, mint az eszmék és irányievek terjesztésénél. Ennélfogva igyekezetem oda irányul, hogy a józan politika mellett — mely minden személyeskedést nélkülöz —, városunk kulturális, ipari és kereskedelmi, úgy gazdasági érdekeit, mindenkor a városi közügyek szempontjából, a helyi tanügyet — állásomnál fogva is — a kellő méltánylásban részesítsem s a napi eseményekről tárgyilagosan referáljak." 1895 októberében Miklós Gyula munkásságáról és kecskeméti emlékezetéről jelent meg összeállítás az újságban. A helyi szőlőkultúra kormányzati támogatójának és Miklóstelep szervezőjének és névadójának tevékenységét a következőképpen méltatta a lap: „...erényekben gazdag, mindenki által szeretett és bálványozott férfiú volt néhai Miklós Gyula országos borászati kormánybiztos, városunk díszpolgára s a helybeli »Miklos szolötelep« megalapítója, ki fölismerve a homoki szőlők nagy előnyeit, fáradhatatlan szorgalma és kitartó munkásságával megteremtette a homoki szőlőművelést. S ha dicsőíti őt az egész ország, mennyivel inkább kell tisztelni nekünk az ő drága emlékét, aki Kecskemétnek hasznavehetetlen homokját kincsbányává varázsolta; ezer meg ezer embernek új munkakört, kenyeret adott." Miklós Gyula 1832. november 23-án született a Borsod vármegyei Finkén. Eperjesen, Miskolcon és Pesten végezte tanulmányait. Tizenhat évesen honvédnek állt. 1848 decemberében hadnagy, 1849 márciusában főhadnagy lett. A világosi fegyverletétel után közkatonaként sorozták be a császári hadseregbe, de később itt is tiszti rangot szerzett. 1861-ben szolgabíró lett Borsod vármegyében. 1875 és 1877 között az edelényi választókerület parlamenti képviselője volt. 1879-től a báró Kemény Gábor vezette földmüvelésügyi minisztériumban országos borászati kormánybiztos. Szerepe volt a filoxéravész leküzdésében és a magyar konyakipar megteremtésében. 1894. május 2-án hunyt el Budapesten. Miklós Gyula borászati kormánybiztosként volt kezdeményezője a kecskeméti szőlőtermesztésnek és a róla elnevezett 1883-as alapítású Miklóstelep (állami szőlőtelep) létrehozásának. Miklóstelepi domborművét 1895. szeptember 29-én délután avatták föl, egész napos városi ünnepség keretében. Az eseményen részt vettek fiai is: Miklós Gyula, Borsod vármegye főispánja, Miklós Ödön földművelésügyi államtitkár és Miklós Aladár huszárfőhadnagy. A dombormű föliratát a Kecskeméti Lapok is közölte: „MIKLÓSVÁRI MIKLÓS GYULA kir[ályi]. tanácsos, a Vaskoronarend lovagja, országos borászati kormánybiztos, a hazai szőlőművelés lelkes előmozdítójának. Hála és tisztelet érzelmeivel emelték munkatársai és barátai. 1895." A kecskeméti hetilap 1896. évi első száma a korábbiakhoz képest kétszeres, nyolc oldal terjedelmű volt. Már az előző két-három évben sem volt ritka, hogy tartalmazott még fél ív, azaz két oldal terjedelmű mellékletet a lap. Ifj. Tóth István szerkesztő Tfisztelt]. Olvasóinkhoz című cikkében erről a következőket írta. „A fejlődés eme stádiumában nem zárkózhattam tehát el attól a kívánságtól sem, hogy a lap tetszetősebb alakban s nagyobb terjedelemben szolgálja a közügyet. A »Kecskemeti Lapok« XXLX-ik évfolyamát tehát megújhodott alakban — kettős ter29 KL, 1895. július 7. 30 KL, 1895. október 6.