A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MIKLÓS Péter: Kecskemét dualizmuskori sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok 1875 és 1918 közötti történetéről.

A kecskeméti polgárság öntudatának és a nyilvánosság nyújtotta lehetőségek fölismerésének egyik megnyilvánulása, hogy az 1890-es években a városban névés címtár jelent meg, amelyben a kecskeméti kereskedők, iparosok, vendéglősök, szolgáltatók, orvosok, ügyvédek, köztisztviselők stb. elérhetőségei (ekkor még címei), illetve hirdetései jelentek meg. Erről a Kecskeméti Lapok is beszámolt a Hírek rovatban. „Címnévtár. Domián József városi számtiszt egy címnévtárt szerkeszt, amely a kecskeméti lakosoknak névsorát, lakását, foglalkozását betűrendben foglalja magában. Előfizetési ára: 1 frt. — Ajánljuk városunk intelligens közönségének figyelmébe." Kecskemét művelődéstörténetében is érdekesség az a tudósítás, amelyet a lap 1894 augusztusában közölt Finn vendég Kecskeméten címmel. „Paasonen finnországi gimnáziumi tanár, aki tavaly már itt járt Kecskeméten, a napokban ismét ellátogatott közénk. A pusztai élet megismerése végett jött s Bodrogi Lajos főreáliskolai tanár kíséretében kikocsizott Bugacra. Ott megszemlélték a cserényt, a naptól elperzselt növényzetet s délben a pusztabíró vendégszerető lakában pompás magyar ebéd várta őket. Finn vendégünk, aki jól beszél magyarul s szép szál legény, lakodalmára visszasietett Budapestre. Magyar leányt készül feleségül vinni az Ezer tó országába. ' Heikki Paasonen (1865-1919) finnugor nyelvészeti témákat kutatott, s a neves, Európa-szerte ismert finnugrista szakemberek közé tartozott. Több finnugor nép körében járt, s gazdag nyelvészeti és folklorisztikai anyagot gyűjtött, elsősorban az osztjákok nyelvéről és népi kultúrájáról szóló följegyzései az értékesek. Mint unokája, Arno Paasonen könyvéből (A csend másik oldala. Egy finn-magyar család életének krónikája) kiderül, Heikki Paasonen kutatóútra érkezett Magyarországra. Itt találkozott Vikár Bélával, a finn nemzeti hősköltemény, a Kalevala fordítójával. Az anekdota szerint Vikár meg akarta tréfálni a finn vendéget: vacsorára hívta egy társaságba, s a vendégek egyikét, Paskay Mariskát megtanította, hogy finnül üdvözölje a vendéget. A fiatal hölgy úgy tudta, a bemutatkozáskor azt mondja finnül, hogy „örvendek a találkozásnak", Vikár Béla azonban azt tanította meg vele, hogy „mina rakastan sinua" (ami azt jelenti, hogy „szeretlek"). A családi legendáriumban megőrzött történet ugyan mesésnek tűnik, az azonban tény, hogy Heikki Paasonen magyar lányt vett feleségül és négy gyermekük született. Nemcsak a város polgárságának társadalmi életéről, a helyi politika eseményeiről vagy a kecskeméti gazdasági élet tendenciáiról közölt cikkeket a Kecskeméti Lapok. A Veres kakas című írásban az 1894 júliusában a városban és környékén bekövetkezett tűzesetekről olvashattak az újság forgatói. „Evek óta nem volt oly sok tűz városunkban, mint most 4-5 nap alatt; lapunk mostani számában nem kevesebb, mint 4 tűzesetről számoltunk be, azóta ismét 3 tűz volt éspedig kettő a külterületen, egy a város belterületén, u[gyan]. is július hó 29-én délután 1 órakor Török Ferenc Vacsi-hegy 78. sz[ám]. a[latti]. tanyai lakó háza gyúlt ki és égett el, ugyanez nap 5 óra tájon meg Kovács Lajos széktói szőlőskertjében levő kunyhója nádas tetejére szállt a veres kakas s azt hamvasztotta el. Július 31-én délután VA 3 órakor meg 17 KL, 1894. augusztus 5. 18 KL, 1894. augusztus 5.