A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MIKLÓS Péter: Kecskemét dualizmuskori sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok 1875 és 1918 közötti történetéről.

Dávid István I. tized 38. sz[áml. aflatti]. lévő telkén lévő féltetejű istálló gyulladt ki s égett le. A két előbbi tűz keletkezési oka kipuhatolható nem volt, míg az utóbbi tűznél megállapíttatott a tűzrendészeti vizsgálat során, hogy Dávid István istállója elégése cselédje, Turi Márton gondatlansága által idéztetett elő."

19 A tizenkilencedik század végére állandó eleme lett a lapnak a bűnügyi rovat, amelyben a Kecskeméten és a közeli tanyavilágban elkövetett gyilkosságok, rablások, betörések és egyéb bűncselekmények kerültek bemutatásra. „Betörés. Lőrincz István borbási tanító lakására folyó év [1894.] július hó 29-én délután 1-2 óra között betörtek s onnan körülbelül 100 f[o]r[in]t értékű élelmi és egyéb szereket eltolvajoltak. A rendőrség a nyomozást nyomban megindította s a lopott tárgyakat Csordás Józsefné, Sánta Lídia feles szántónő borbási tanyai lakásán a kamrában elásva megtalálta. Tettes kérdőre vonatban beismerte, hogy a betörést fiával a 15 éves Józseffel követte el. Az ügy a kir. ügyészéghez tétetett át." 1895 elején a Kecskeméti Lapok egyik januári számában a Királyi kitüntetés című cikk szerepelt az első oldalon, mellette Lestár Péter polgármester fényképével. Kecskemét — a város gazdasági és társadalmi modernizálásban elévülhetetlen érdemeket szerzett — első emberét az uralkodó, I. Ferenc József királyi tanácsossá nevezte ki és a Vaskoronarend harmadik osztályát adományozta neki, mint az indoklásban szerepelt: „Kecskemét polgármesterének e minőségében teljesített buzgó és kitűnő szolgálatai elsimeréséül".

21 1895 áprilisában a lap egykori felelős szerkesztője, Dékány Rafael (18281895), „orvostudor, főreálisk[olai]. kir[ályi]. igazgató" nekrológja volt olvasható az első oldalon. Dékány Kecskeméten született, majd a városban végezte tanulmányait. 1848-ban honvédnek állt és végigharcolta a magyar szabadságharcot.

22 Komárom védelmében vett részt, ezért menlevelet és büntetlenséget kapott. Pesten fejezte be középiskolai tanulmányait, majd a bécsi egyetemen végzett orvosként. Kecskemétre visszatérvén a helyi reáliskola „valamennyi természettudományi tanszékére" nevezte ki tanárrá a város vezetősége. Később a besztercebányai katolikus főgimnáziumban, majd a pozsonyi és pesti főgimnáziumban tanított. 1870-ben igazgatóként ő szervezte meg a kecskeméti főreálgimnáziumot. „Az iskola gondjai mellett — írta róla a Kecskeméti Lapok búcsúztatója — talált időt Kecskemét közügyei szolgálatára mindig. A kecskeméti pártélet tevékeny munkása volt, szerkesztette lapunkat 1872-ben és 1880-188 l-ben. Termékeny volt eszmékben, fáradhatatlan azok keresztülvitelében. Akkor is a szülővárosáért dobogott a szíve, midőn attól 1883-ban családja java érdekében elvált."

23 A nekrológ szerzője külön kiemelte Dékány Rafael életművének értékelésekor, hogy „Magyarországon ő hívta föl először a figyelmet a filoxéra terjedésére, a Természettudományi Közlönyben 1870. ápril[is]ban", s hogy „Kecskemét földrajzát ő írta meg először 1882-ben".

24 19 KL, 1894. augusztus 5. 20 KL, 1894. augusztus 5. 21 KL, 1895. január 20. 22 Vö. DÉKÁNY 2004. 23 KL, 1895. április 7. 24 KL, 1895. április 7.