A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

MIKLÓS Péter: Kecskemét 19. századi sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok indulásáról

padok, akár az egyházi szószék hatályán kívül esik, mely a közművelődés, ipar, kereskedelem, földmívelés, forgalom és közlekedés, közgazdászat és okszerű háztartás terén az új viszonyokhoz képest nélkülözhetetlen, hasznos és szükséges okulást feltételez azok számára, kik már kinőttek ugyan az oskola padjából, de kiket a közélet pályáján tüzetesen többé nem kalauzolhat az oltár szolgája. Sokan vannak polgártársaink között, kiktől a sors megvonta kegyét, kik nincsenek vagyonnal annyira megáldva, hogy maguknak hasznos könyveket szerezhessenek vagy drága hírlapot járassanak; sokan vannak, kik könyveket és szaklapokat szerezni anyagilag képesek lennének ugyan, de nélkülözik a képzettség azon fokozatát, hogy tudományos szakavatottsággal kiállított könyveket, hírlapokat és folyóiratokat hasznosan és okulva élvezhessék. Hány birtokos polgár élvezi nagy vagyonát gondtalanul körükben, aki egész életében a tízgarasos imakönyvön s évenkint beszerzett kétgarasos naptáron kívül semmi hasznos olvasmányban nem részesül; viszont hány jóravaló munkás és cselédember áhítja köztünk az okulás és felvilágosítás áldásait anélkül, hogy mestere vagy gazdája e vágyát kielégíteni tudná vagy akarná?! — E különböző viszonyokat is kiegyenlítenünk kell: alkalmat kell szolgáltatnunk egyrészről a független állású polgároknak arra, hogy hasznos olvasmányt nyerhessenek, mely őket saját körükben tájékoztatja, magukat és övéiket a hazai, vidéki és helyi viszonyokra nézve közvetlenül érdeklő társadalmi, gazdászati és üzleti állapot iránt felvilágosítsa, értesítse és oktassa, egyszersmind és különösen bennük az olvasás, tanulás korszerű művelődés vágyát felébressze; másrészről alkalmat kell szolgáltatnunk az alárendeltségben álló munkás és cselédosztályoknak arra, hogy maga is olvasgasson, de amennyiben ezt közvetlenül nem tehetné, amazok felvüágosítása útján, közvetve célt érhessen. Ezen kívül az első lapszámban beszámolót olvashattak az érdeklődők a keddi (1868. szeptember 29-én tartott) kecskeméti hetivásárról — benne a gabona, baromfi és gyümölcs, állat és széna árak, valamint a faárak közlésével — és a város 1868. szeptember 3-i közgyűléséről. A fővárosi (pesti) levelező rovatban a lap szerkesztésében később szerepet is vállaló Horváth Döme, Kecskemét országgyűlési képviselője közölt írást, míg a Helyi újdonságok című rovat híreiből a város polgárságának társadalmi életébe nyerhetett bepillantást az olvasó. Az első számban a szerkesztői üzenetek is helyet kaptak, külön kiemelve az előfizetési díj befizetésére való fölszólítást. A hirdetések között Fleischer Bernát posztó- és divatr árukat, Rainer Adolf — a Levélhez címzett fűszerkereskedés tulajdonosa — szódavizeket ajánlott.

3 Az első időkben a lap négy oldalas volt, amelyhez alkalmanként — általában kétlapos — mellékletet is csatoltak. A lap a város első nyomdájában, Szüády Károlynál készült. Szüády már 1833-ban benyújtotta nyomdalapítási kérelmét, de csak 1840 decemberében kapta meg a díszes kiállítású latin nyelvű privüégiumot V. Ferdinánd magyar királytól. Budai és pesti mesterek által készített berendezéssel, Bécsben vásárolt gépeken indult meg a kecskeméti nyomda 1841 júniusában. Pestről az Akadémia is dolgoztatott vele, ezért Szüády Károly kérte, hogy nyomdáját Pestre helyezhesse át. A 2 KL, 1868. október 3. 3 KL, 1868. október. 3.