A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

MIKLÓS Péter: Kecskemét 19. századi sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok indulásáról

Kecskeméten 1843-ben vándorszínészként föllépő Petőfi is kapcsolatban állt vele.

4 Az 1868-ban megindult Kecskeméti Lapokat eleinte ötszáz példányban, a későbbiekben négyszázban állította elő. A Kecskeméti Lapok kiadását 1870-ben átvette az 1868-ban alakult Tóth László-féle nyomda. A Szilády-nyomda készítette az 1872. december 12-től megjelenő Kecskemét című — függetlenségi szellemű — hetilapot. (1918-ban Németh László siketnéma-intézeti igazgató vette meg a nyomdát.) Szüády Károly szigorú pontossággal vezette nyomdája bevételeinek és kiadásainak jegyzőkönyvét. Ebben több a Kecskeméti Lapok történetéhez kapcsolódó adat található. 1868. október 7-én Szüády hetvenkét forint bevételt könyvelt el. „Madarassy L[ászló]. Úrtól a Kecskeméti Lapok nyomtatási árába pótlék a szerződés 2

ik

pontja értelmében"

5 Nem sokkal később, 1868. október 19-én 8,84 forintot kapott ,,T[isztelt]. Madarassry úrtól, a hírlapja S^számában lévő " ív melléklet"

6 1869. január 5-én nagyobb összeget — kétszáz forintot — adott neki a lap első szerkesztője „T[isztelt]. Madarassy Úr — jegyezte föl Szüády Károly — kifizette lapja nyomtatásáért tavaszig járó hátra levő egész ületéket"' 1869. március 11-én a nyomda újabb 27,10 forintot vételezett be „T[isztelt]. Madarassy Úrtól a hírlap meüett nyomtatott többféle apróbb tárgyakért". Madarassy László elégedett lehetett a nyomdai szolgáltatással, hiszen 1869. áprüis 16-án száz forintot adott Szüádynak, aki ezt a pénztárkönyvébe is bejegyezte. ,,T[isztelt]. Madarassy Úrtól Katonatisztes nő című regénye nyomtatása előleg."

9 Mivel ilyen címmel Madarassynak nem jelent meg műve, valószínűleg az Egy honvédtiszt bujdosása című Kecskeméten 1870-ben megjelent könyve lehetett. Tóth László Szüády nyomdaüzemében tanulta ki a mesterséget. Édesapja, Tóth István 1860. november l-jén kötött szerződést Szüády Károüyal fia taníttatásáról. Szüády váüalta, hogy az akkor tizennégy éves fiút két és fél év alatt megtanítja a nyomdász mesterségre. „ígérem, hogy az ifjút mindazon munkálatokra, melyek a könyvnyomtatáshoz tartoznak, — tehát nemcsak a betűszedői fogásokra, hanem egyszersmind a sajtó meüetti foglalkozásra is keüően megtaníttatom, — ezeken kívül más dologtételre nem kényszerítvén őt."

10 Ezért Tóth István négy részletben kétszáz forintot fizetett (1860. november l-jén, 1861. május l-jén, 1861. november l-jén és 1862. május l-jén ötven-ötven forintot). A Kecskeméti Lapok — mint Hornyik János beköszöntő, programadó írásaiban ígérte — igen hamar konkrét javaslatokkal és markáns vélemények megfogalmazásával bekapcsolódott a város mindennapi politikai életébe. A harmadik számban — amelyben elmaradhatatlanul szerepelt egy tudósítás az 1868. október 12-i közgyűlésről — Horváth Döme parlamenti képviselő a koldulás városi szabályo4 Lásd bővebben: HELTAI Nándor: „ Örökre idefészkelem magam ' Az első kecskeméti könyv- és lapnyomtató Szüády Károly. Kecskemét, 2000. 5 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) XI. 9. A Szilády-nyomda (Kecskemét) iratai, 1. doboz. 3. sz. 166. 6 BKMÖL XI. 9. A Szilády-nyomda (Kecskemét) iratai, 1. doboz. 3. sz. 167. 7 BKMÖL XI. 9. A Szilády-nyomda (Kecskemét) iratai, 1. doboz. 3. sz. 171. 8 BKMÖL XI. 9. A Szilády-nyomda (Kecskemét) iratai, 1. doboz. 3. sz. 175. 9 BKMÖL XI. 9. A Szilády-nyomda (Kecskemét) iratai, 1. doboz. 3. sz. 178. 10 BKMÖL XI. 9. A Szilády-nyomda (Kecskemét) iratai, 1. doboz. 2. sz.