A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

MIKLÓS Péter: Kecskemét 19. századi sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok indulásáról

minket, ne fárasszanak azok elolvasásával s tanulják meg, hogy a politikai ellenfél személyiségét bántalmazni férfiatlanság."

2

' Végül a lap a választások után örömmel közölhette, hogy a Deák-párti „Horváth Döme városunk Il-ik kerületében f[olyó]. hó 18-án országgyűlési képviselővé választatott." 531 szavazatot kapott, ellenjelöltje, Bagi László pedig 366-ot. Az kecskeméti első választókerületben Kiss Miklós (balközép) 630 szavazattal győzött, ellene Szabó Vince jobboldali (285 voksot szerzett meg) és Szappanos István szélsőbaloldali (112 szavazatott kapott) indult.

28 Az új összetételű törvényhozás megalakulásakor Madarassy László Polgártársaimhoz címmel írt cikket, amelyben az új országgyűlés eredményes munkájába vetett hitét, a reformkori haladás és az 1848-as polgári állam megteremtésének igényét fogalmazta meg. Kifejtette: hatékony és tevékeny törvényhozást vár, hogy a régi rendszert, azaz a feudális Magyarországot minél előbb számolják föl. Madarassy ebben az írásában is az összefogásra szólított föl és a közélet megtisztulását sürgette. „Feledjük el az alig múlt évek emlékeit, melyek csak viszálykodás és gyűlölködéssel töltik el a polgári kebleket. Űzzük ki a nép bizalmával visszaélő, s hízelgő, elérhetetlen vágyak kecsegtetésével csábító alakoskodókat."

2 1869 márciusában a város társasági és közéleti eseményei között egyebek mellett arról értesültek a Kecskeméti Lapok olvasói, hogy az orgánum két munkatársát is a kecskeméti jogakadémia államvizsga-bizottságának tagjává nevezte ki Eötvös József kultuszminiszter. A bizottság elnöke Horváth Döme (Pest vármegye tiszti főügyésze, Kecskemét parlamenti képviselője) lett, tagjai pedig Dékány István jogakadémiai tanár, Gáspár Lajos ügyvéd, Szabó Vince jogakadémiai tanár, valamint Madarassy László ügyvéd. 1869 közepére a lapnak kialakult a szerkezete, az egységes rovatstruktúrája és valószínűleg ekkora már a város közönsége is érdeklődéssel forgatta az újságot. Erre enged következtetni a hirdetések és a szerkesztői üzenetek számának gyarapodása. A lap terjedelme négy oldal volt. Legtöbbször konkrét várospolitikai kérdéseket és kecskeméti helyi ügyeket boncolgató, nem egyszer a városvezetéssel szemben kritikus vagy éppen támadó hangvételű vezércikk kapott helyet az első oldalon. A Újdonság és vegyes rovatban rövidebb a helyi társasélet eseményeiről hírt adó írások jelentek meg, a Tárcza rovatban szépirodalmi munkákat közöltek, de minden számban szerepelt tudósítás a városi közgyűlés eseményeiről és a kecskeméti piaci árakról is. A Nyílt tér című egységben olvasói leveleket közöltek, amelyek megjelentetéséért — terjedelemtől függően — pénzt kért a lap kiadója, így az ebben szereplő írások (legtöbbször helyi politikusok levelei és egymás közötti vitái) nem a szerkesztőség véleményét tükrözték. Az utókor számára azonban remek forrást szolgáltatnak arról, hogy kik voltak a tizenküencedik század közepi Kecskemét véleményformáló közszereplői, és hogy milyen témák, események foglalkoztatták a korabeli olvasókat. 27 KL, 1869. február 27. 28 KL, 1869. március 20. 29 KL, 1869. március 27.