A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

MIKLÓS Péter: Kecskemét 19. századi sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok indulásáról

A várospolitikai koncepciókat érintő cikkekre példa Hornyik János Közrendészetünk című vezércikke, amelyben a város köztisztaságának és közbiztonságának problémáját tárgyalta,

30 vagy Vasváry Benő a nőnevelés aktuális kérdéseit vizsgáló, korában meglehetősen modernnek számító írása, illetve az Egy városi képviselő jegyzeteiből címmel névtelenül megjelent — és meglehetősen nagy port kavart — cikksorozat. De a lap szerkesztője, Madarassy László is védekezésre kényszerült, amikor Dömötör Sándor a Hon című lap 1869. évi 22. számában egy kecskeméti levélben bírálta az újságot és szerkesztőjét, s támadásait — mint Madarassy fogaimázott — „részint személyem, részint politikai meggyőződésem ellen" intézte. A lap életében az első válság 1869 áprilisában következett be. Hornyik János vezércikkben bírálta a korábbi számban megjelent, Kálniczky János néptanító elleni — szerinte ordenáré hangvételű — támadást, ami a Nyüt tér rovatban jelent meg (amelyhez gyakran odaírták jegyzetben, hogy nem tükrözik a szerkesztők és a szerkesztőség álláspontját). Az ügy hátterében egy Deák-párton párton belüli vilno longás állt, s ezért Hornyik a felelős szerkesztőt tette felelőssé. Madarassy Lászlót távollétében egy számnak az erejéig Hornyik helyettesítette 1869 április elején. Nem sokkal később, 1869. április 16-án kelt nyilatkozatával Madarassy az előző számban őt ért kritika miatt lemondott felelős szerkesztői posztjáról.

34 A Kecskeméti Lapokat megjelentető Gallia Fülöp könyvárus 1869. április 20-án kelt értesítésében írta: „a tisztelt Közönséget a társulat nevében ezennel értesítem: hogy lapunk felelős szerkesztőjévé jövőre t. Horváth Döme és szerkesztő-társul Hornyik János urakat megnyerni szerencsések lettünk."

35 Horváth Döme (1819-1899) jogász, író, politikus, „Kecskemét Széchenyije". A kecskeméti piarista gimnázium elvégzése után a pesti egyetemen, majd a pozsonyi jogakadémián tanult. 1842 és 1848 között Kecskemét tisztiügyésze és tanácsnoka volt. 1848-ban nemzetőrnek állt. 1861-ben, 1865-ben, 1869-ben, 1875-ben Kecskemét országgyűlési képviselőjévé választotta. Deák Ferenc híve volt. 1875-ben az igazságügyminisztérium jogi ügyosztályának élére került. 1887-ben visszavonult a politikától. Indítványozója volt a Katona József Kör megalakításának. Drámák, versek, prózák mellett tudományos munkákat is publikált. 1869 áprilisa és októbere között a Kecskeméti Lapok volt a felelős szerkesztője. Ugyanebben a számban a kiadótársulat az előfizetésekről és a hirdetésfölvevő helyekről is tájékoztatta az olvasókat. „Előfizetési pénzek és hirdetések elfogadtatnak Gallia Fülöp könyvkereskedésében Kecskeméten. Hirdetések ezen kívül fölvétetnek még M. Zeisler hirdetési irodájában (Pest, Király utca 60. sz.)." A hirdetési tarifák a következők voltak. „Hirdetési díjak: 5 hasábos petit sorért, egyszeri hirdetésnél 5 kr[ajcár].; — többszöri vagy terjedelmes hirdetéseknél árleengedés adatik. A nyílttérben való közlemény 3 hasábos soráért 10 kr[ajcár]. számíttatik." 30 KL, 1869. január 23. 31 KL, 1869. február 13. 32 KL, 1869. február 6. 33 KL, 1869. április 10. 34 KL, 1869. április 17. 35 KL, 1869. április 24.