A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

MIKLÓS Péter: Kecskemét 19. századi sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok indulásáról

be a Párizsi Magyar Egylet tevékenységéről, tudósításait kifejezetten a Kecskeméti Lapok számára írta. Az 1868. november 28-án megjelent szám kétoldalas mellékletet is tartalmazott. Ebben volt olvasható Kiss Miklós Lestár Péterhez intézett válaszlevele, a választáson kisebbségben maradt — ortodox — izraelita csoport közleménye. Valamint Madarász József országgyűlési képviselő a lap névtelen tudósítójának megnevezését követelő levele, azét, aki a november 14-i számban azt írta róla, hogy kecskeméti tartózkodása idején nem a választóhoz és a pártkörbe ment, hanem egyes személyek házába, ahol aztán meghívott vendégeket fogadott. Természetesen a politikus tagadta a lapban róla megjelenteket. Érdekes a városkép és a térhasználat tizenkilencedik századi tudatosságára mutató cikket közölt a lapban Szalkay Gergely Egyesítsük temetkezési helyeinket címmel. Kiindulópontja az volt, hogy a református egyháznak négy, a katolikus és az evangélikus egyháznak három-három, a görögkeleti ortodox és az izraelita felekezetnek egy-egy temetője van, összesen hatvanegy hold területen. Mivel ezek közvetlenül a város tőszomszédságában vannak, telkekként ki kellene osztani őket — javasolta Szalkay —, s helyettük egy egységes, kisebb (kb. harminc hold kiterjedésű) temető kialakítása volna szükséges. Ezt az elképzelést azonban a város közgyűlése mellőzte. Viszont a cikk érdekes — elsősorban ellenző — reakciókat váltott ki és úgy a város vallásos közvéleményét, mint a Kecskeméti Lapok szerkesztőségét foglalkoztatta (Madarassy László szerkesztő és „egy katolikus polgár", aki nevét nem közölte, szólt hozzá a témához a hetilap hasábjain).

24 A lap második évfolyamának a megjelenési éve, az 1869. év nemcsak a kecskeméti politikai élet, de az országos események szempontjából is fontos esztendő volt, hiszen általános országgyűlési választásokat tartottak. Madarassy László már januárban kijelentette, hogy lapja Horváth Döme képviselőjelöltet támogatja, aki Kecskemét második választókerületének parlamenti képviselője volt, s egyben az újság egyik legszorgalmasabb munkatársa (s későbbi szerkesztője). A Kecskeméti Lapok közölte Horváth Döme előző ciklusról szóló beszámolóját is.

25 Tovább folytatódott a kampány Horváth mellett, s az újság 1869 februárjában két részben közölte 1869. február 2-i követjelölti beszédét. A képviselőválasztást 1869. március 18-ra tűzte ki a voksolás helyi lebonyolításáért felelős szerv, a kecskeméti központi választmány. Az első kerület választási bizottságának Tormásy Mihály elnök, Gáspár Lajos alelnök és Mónus Ferenc jegyző voltak a tagjai, míg a második választókerületi bizottság Kovács Józsefből (elnök), Madarassy Lászlóból (alelnök) és Józsa Jánosból (jegyző) állt. Úgy látszik, a lap nyüt politikai kiállása sokaknak nem tetszett. Az 1869 februárjában megjelenő egyik számban, a „helyi újdonságok" között olvasható a következő kis közlemény. „A baloldali képviselőjelöltek ellen naponta küldenek be szerkesztőségünkhöz gúnyverseket. Kérjük az illető urakat, kíméljenek meg ben22 KL, 1869. január 9., 1869. február 27., 1869. március 20. 23 KL, 1868. december 19. 24 KL, 1868. december 26. 25 KL, 1869. január 2. 26 KL, 1869. február 13., 1869. február 20.