A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

MIKLÓS Péter: Kecskemét 19. századi sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok indulásáról

vetői, de ily észnélküli vandalizmus után bízvást elmondhatjuk róluk, hogy várósunknak csak söpredékét képezik." Ugyancsak a városi politikai élet aktuális kérdéseiről szólt a lapot szerkesztő Madarassy László egyik vezércikke 1868 novemberében (Sorakozzék egy szabadelvű haladó párt címmel). A szerző a nemzeti haladás egyetlen ideológiájaként a liberális politikát jelölte meg, amelynek vállalásából és képviseletéből szerinte nemcsak Kecskemét közélete, de a gazdasági és társadalmi modernizáció időszakába lépett alföldi város ipara, kereskedelme és mezőgazdasága is profitálhat. „Egyesüljünk egy közös nemes célra: iparunk, gazdászatunk emelésére: az egyesülés e kornak különben is jelszava, mi reánk, kecskemétiekre nézve egyenesen életkérdés! Egyesüljünk a haladás terén szűkkeblűség nélkül, nemes érzelmekkel a szabadelvűség, a haladás zászlói alatt."

19 Miközben a felelős szerkesztő a szabadelvű pártot és politikai mozgalmat igyekezett népszerűsíteni, a lapot kiadó Gallia Fülöp könyvkereskedő az izraelita kongresszusra delegált kecskemétiek választásakor a helyi zsidó közösség tagjainak elmondott beszédét publikálta a Kecskeméti Lapokban. Gallia mint a helyi ,,izr[aelita]. választási elnök" 1868. november 18-án a választás megkezdése előtt tartott beszédet. Szónoklatában a liberális vallás- és közoktatásügyi minisztert, Eötvös Józsefet dicsérte, akit olyan férfinek nevezett, „ki mint emberszerető, mint a zsidó nemzet régi jótevője ismeretes". A lapkiadó nyíltan vállalta — de az újság korábbi a témát tárgyaló cikkeiből is ez kristályosodik ki —, hogy a neológ irányzatot támogatja. Ennek egyik fontos társadalomtörténeti tanulsága, hogy a korai dualizmusban a kecskeméti izraelita közösségben tevékeny vallási és társadalmi élet folyt, hiszen eszméik népszerűsítésére és nézeteik közvetítésére az éppen csak megindult sajtót is fölhasználták, ebből pedig a lap potenciális olvasótáborára is következtethetünk. Az sem elhanyagolható, hogy a város zsidóságának jelentősebb része — köztük a lapot megjelentető Gallia Fülöp — a neológ vallási áramlatot képviselte, amely pedig mind nyelvileg, mind kulturálisan a magyarságba való beolvadást hirdette. A lapban nemcsak pesti levelezés, de külföldi tudósítás is megjelent már az első hónapokban. Párizsi tudósítás címmel Csíky Károly szíjgyártó írásait olvashatták az érdeklődők, aki első cikkében az ötven taggal bíró Párizsi Magyar Egyletről számolt be (amelynek elnöke a nyugati magyar emigráció egyik emblematikus alakja, Irányi Dániel, jegyzője Bíró Sándor, pénztárnoka pedig maga a cikkíró volt). Csíky külön megemlékezett a kecskeméti sajtó megindulásáról és üdvözölte azt: „...nagyon örvendetes mindnyájunkra nézve, hogy Kecskemét város kebelében keletkezett egy helyi és minden viszonyt összekötő társan-t * t dalmi lap". Érdekességként leírta, hogy egyletük termét három arckép díszíti: Kossuth Lajos, Petőfi Sándor portréja és a volt elnök, Horn Ede arcképe. 1868 és 1869 folyamán Csíky Károly rendszeresen hosszabb-rövidebb cikkekben számolt 18 KL, 1868. november 21. 19 KL, 1868. november 28. 20 KL, 1868. november 28. 21 KL, 1868. november 28.