A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

MIKLÓS Péter: Kecskemét 19. századi sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok indulásáról

zásának és a helyi dologházra vonatkozó (a kapitányság által kidolgozandó) javaslata kapcsán kijelentette, hogy azt a Kecskeméti Lapok hasábjain nyilvánosságra hozza. Ez csak jóval később, a lap 1869. május 1-jei számban jelent meg. A hirdetések — ahogy akkoriban gyakran írták: hirdetmények — között Wajdits József nagykanizsai könyvkereskedő postai utánvéttel ajánlott könyveket (a „Halljuk a szép szót" című tesztkönyvet és „Rajta fiúk, vigadjunk" című dalkönyvet) és cigánykártyát. Özvegy Gröber Józsefné a „ref[ormátus]. főiskolával" szemben havi nyolc forintért „jól készített" ételt kínált, naponta három tállal, csütörtökön és vasárnap négy tállal. Ugyanebben a rovatban Papp Mihály „fűszer, gyarmat árú, festék és bor kereskedő" belga szekérkenőcsöt, lámpákat és lámpabeleket hirdetett. A harmadik szám egy lapos, kétoldalas mellékletet is tartalmazott: Kecskeméti Lajos Tájékoztatásul a kecskeméti izrfaelita]. hitközség választóihoz című írását. A szöveg az 1868. évi izraelita országos kongresszus előtti napokban íródott, szerzője a zsidóság egységének fontosságát hangsúlyozta, de sürgette az oktatás magasabb színvonalúvá tételét és a lelkész- és tanítóképző intézet megszervezését is.

11 Az első számtól kezdve Irgisi csigán vajda aláírással Tistelt Serkestő uraság! címmel szerepeltek írások a lapban, amelyek gunyoros hangnemben és meglehetősen egyszerű nyelvezetben ironizáltak a városi visszásságokon. Az újságban a szépirodalom is teret nyert. A Tárcza rovatban elsősorban helyi szerzők irodalmi alkotásai voltak olvashatók, például Losonczy László, Varga Gyula versei vagy Merényi László novellái. Az újonnan indult újság hamar nagy olvasottságra tehetett szert, mégpedig elsősorban a városi politika iránt érdeklődők forgathatták, köztük Kecskemét közgyűlésének tagjai és a helyi pártok (ekkoriban a kormányzó, 1867-es alkotmányos elveket valló szabadelvű és az ellenzéki, 1848-as alapon álló függetlenségi csoport) vezetői, szimpatizánsai. A Kecskeméti Lapokban olvasható eseményekre és véleményekre az érintettek és az olvasók egyaránt reagálhattak a hírlap Nyílt tér című rovatában. A Nyílt térben az első jelentősebb városi politikai pengeváltás Kiss Miklós városatya — későbbi parlamenti képviselő — és Lestár Péter helyi közgyűlési képviselő — későbbi polgármester — között alakult ki 1868 októberében és novemberében. Lestár Péter október 21-én levelet írt, amelyben kügazítás kért. Jelezte, hogy a „páhi ügyben" megfogalmazott városházi fölszólalását a lap előző számában, az 1868. október 12-i közgyűlésről készült tudósításban pontatlanul idézték.

12 Lestár azt állította, hogy Kiss Miklósnak a város fejlesztésében nincsenek érdemei, nem fizeti meg Kecskemétnek a köztartozásait és protekciót kér magának, hogy olcsón — és áron alul — szerezze meg a Kecskemét melletti páhi pusztán lévő városi földbirtokot. Kiss Miklós a hírlap hasábjain közzétett nyílt levelében ezeket a vádakat visszautasította és Lestárt a „pénztári könyvek megtekintésére" szólította föl. 11 KL, 1868. október 17. 12 KL, 1868. október 24. 13 KL, 1868. november 7.