A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

NAGYGYÖRGY Zoltán: A Fejérváry és Kárász család nemes cselekedetei

A FEJÉRVÁRY ÉS KÁRÁSZ CSALÁD NEMES CSELEKEDETEI* NAGYGYÖRGY ZOLTÁN A Fejérváry család egy felvidéki régi történelmi magyar nemes család. Amerikában grófi családként tisztelték őket, de a beható levéltári egyéb kutatásaim által eddig csupán a nemesi mivoltukra találtam igazolást. Fejérváry György románfalvi előnévvel címeres nemeslevelet kapott Szeben vármegyében, az ott szerzett érdemeiért, Báthory Gábor (Nagyvárad, 1589. augusztus 15. - Nagyvárad, 1613. október 27.) erdélyi fejedelemtől. A családból a Pestre került Fejérváry József még az 1550-es évektől vezette az ősfát, aki ott aztán részt vett a korabeli politikában. A felesége Mária, született Dvornikovich de Liptó-Tepla, néhány nappal a fiúgyermekük Miklós (Pest, 1811. május 27. — Davenport, 1895. szeptember 19.) születését követően meghalt. Ekkor a nagyszülők Rajner Pál (1823-1879) és felesége Johanna, a fiút magukhoz vették Hont Vármegyében, és 15 éves koráig nevelték. Az ifjú Miklós ekkor újra visszatért atyjához, aki akkor Pest Vármegye küldöttjeként Pozsonyban tartózkodott. Ezen időben Pozsony volt Magyarország fővárosa. Itt Miklós elvégezte az Akadémiát, majd utána jogot tanult Pesten. Ez alatt édesapja 1829-ben elhunyt. 1830-ban Miklós befejezte a tanulmányát és Nyitra városba ment ahol Uzovich János alispánnál jogtudori gyakorlatot folytatott. Ekkor a kitűnő nyelvérzéke mellett már széleskörű műveltséggel is rendelkezett. Miklós ugyanezen évben a koronázási országgyűlési napon báró Zay-Ugróczy Imrének képviselője volt. 1831-ben pedig Pesten jurátus lett a királyi táblabíróságon, és a következő évben pedig le is tette a cenzúrát, mellyel jogot szerzet az ügyvédi hivatás gyakorlására, így egészen fiatalon országos hírnévre tett szert. 1834-ben a müncheni Bajor Királyi Könyvtárban felfedezte korabeli írásbeliségünk egyik értékes darabját, a müncheni-, illetve Jászay kódexet. Ez tulajdonképpen az 1410-es Huszita Biblia másolata. Tartalmazza az Újszövetség négy teljes evangéliumát. A kézirat elejére kötött 12 hártyalapon az első magyar nyelvű kalendárium látható, az ünnepek és szentek magyar nevével. A Müncheni-kódex másolója Németi György volt, aki a munkát 1466-ban fejezte be a moldvai Tatroson. Miklós leleményes felfedezésének köszönhető, hogy felbecsülhetetlen értékű magyar nyelvemlékünkről tudomásunk van. * Hasonló címmel, rövidebb változatban megjelent — riport formájában a Magyar Szó, Fórum — Újvidék, 2006. november 13. (5. oldal)., Bácsország, Grafoprodukt — Szabadka, 2007. április 24. (57-61. oldal).