A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

MARJANUCZ László: Az Alföld '48-as függetlenségi hagyományainak társadalmi háttere

AZ ALFÖLD '48-AS FÜGGETLENSÉGI HAGYOMÁNYAINAK TÁRSADALMI HÁTTERE MARJANUCZ LÁSZLÓ 1848 és 1867. Ez a két szimbólummá magasult évszám osztotta meg a magyar közvélemény nagy részét évtizedeken át. Jelképpé és programmá, majd jelszóvá vált a nagy esztendők tartalma. Kunfi Zsigmond írta 1928-ban 1848 általános jelentőségével foglalkozó tanulmányában, hogy 1848 befejezés és kezdet volt egyidőben, befejezése a polgári és kezdete a proletár forradalomnak.

1 Ha 1848 szociális motívumait nézzük nem találunk olyat, mely a forradalom polgári (burzsoá), vagy munkás (proletár) jellegére utalna, miután az ország társadalmi-gazdasági visszamaradottsága folytán mindkét osztály kialakulásának csak a legkezdetlegesebb stádiumában létezett. Az ország 11 millió lakosából a polgárság száma nem haladta meg a 400 000-t. Ebből értelmiségi foglalkozású 35 000, iparos 335 000, a többi kereskedő, zömében német és zsidó. Emellett a polgárság jellege sem mereven kialakult. Sok ügyvédnek volt birtoka, a falusi és mezővárosi kisiparos földet is művelt, az osztályok határa elmosódott, eszmeviláguk nem kristályosodott ki teljesen. A forradalmat felülről irányították, ám célkitűzései mégis a polgárság politikai programjával voltak azonosak. Az általános parasztfelkelést elhárítani igyekvő és a közhatalmat vármegyei uralmán kívül országosan is megszerezni kívánó köznemesség mellett egy lelkes, gondolkodókból, írókból álló, intellektuális csoport vezette. Materiális okok mellett a nemességtől nem lehet elvitatni az idealista motívumok meglétét sem.

2 Az 1848-i fordulat a régi életformákkal még több vonatkozásban összenőtt rendi polgársággal és kézművesekkel szemben haladt, a modern értelemben vett burzsoázia és proletárság kialakulása az abszolutizmus idején kezdődött el. A föld felszabadításának ekkor történt tényleges végrehajtása, az utak és vasutak intenzív kiépítése, a belső vámsorompó megszüntetése a termelést és forgalmat, a velük foglalkozó osztályokat erősítette. A gazdaság transzformációjával párhuzamosan nagy változáson ment keresztül a magyar társadalom is, aminek politikai aspektusai a kiegyezés után jelentkeztek. A kiegyezés hatalmi lényegének egyik eleme a volt köznemesség belpolitikai restaurációja, amit leginkább a születő új közigazgatási apparátus demonstrált: Tisza Kálmán „a végzett földesurakból" építette ki a nemzeti bürokráciát. A renovált államban elhalt a fő- és köznemesség közötti történelmi küzdelem, ők a polgári állam működtetői voltak, akikhez csatlakozott a nagypolgárság. Ez a társadalmi koalíció lesz Deák művének legfőbb 1 KUNFI: Vor achtzig Jahren. Jahrbuch der Wiener Volksbuchhandlung. 1928, 5. 2 VELIKY János: A polgárosodás hajnal. Adams Kiadó, 1993, 99.