A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

KATKÓNÉ BAGI Éva: „Megbántott emlékednek”. Koszorúszalagok a Kossuth szobor talapzatáról

„MEGBÁNTOTT EMLÉKEDNEK" Koszorúszalagok a Kossuth szobor talpazatáról KATKÓNÉ BAGI ÉVA BEVEZETŐ Kossuth Lajos életének epizódjait kötetek százai örökítik meg, tárgyi emlékei pedig múzeumok és gyűjtők féltett kincsei közé tartoznak. A Móra Ferenc Múzeum is őriz néhány relikviát, melyeket az elmúlt évtizedekben számos alka­lommal tártuk nagyközönségünk elé. 1 Most egy olyan tárgycsoporttal ismertetjük meg olvasóinkat, melyek kezdetektől múzeumunk birtokában találhatók, de az utóbbi évekig raktáraink mélyén rejtőztek. A koszorúszalagok erdejének (több mint hétszáz darab) feldolgozása, osztályozása során keltette fel érdeklődésünket a jelentős számú erősen hazafias, esengő, búsongó jelmondat, melyek egyér­telműen Kossuth Lajoshoz íródtak. 2 A munka végére kiderült, hogy 170 szalag ta­lálható a gyűjteményben, melyek a szegedi Klauzál téri Kossuth szobor avatására készültek. A szobor avatási ünnepsége 1902. szeptember 19-én, egyben Kossuth századik születésnapján történt. Ha végigolvassuk a 170 jelmondatot, mintha köz­vetlenül Kossuth toborzókörútja után készültek volna, mintha nemrég hangzott volna el a híres mondat „Szegednek népe, nemzetem büszkesége". 3 Pedig a sza­lagok a szabadságharc után több mint ötven évvel, a kiegyezés után több mint harminc évvel, a 20. század hajnalán beindult gazdasági fejlődés, hatalmas ország építkezés közben keletkeztek. A koszorúszalagok feldolgozásakor végig az a kérdés foglalkoztatott bennünket, vajon a gazdasági tényezők javulása miért nem befolyásolta a magyar népesség szabadságra, függetlenségre törekvését a szabad­ságharc után több generációváltást követően sem? Dolgozatunkban olvasóink elé tárjuk a szalagok feliratait, fotóit, leírását, bizonyítván azt a mélységes szaka­dékot, mely az egyetemes néplélek és a hivatalos politika között tátongott. A virágkoszorúkat díszítő szalagok általában három méter hosszú és 20 cm széles ripsz vagy moaré selyemből készültek. Egyik lelógó szárukra arannyal, 1 T.67.113.1. mellény; T. 83.37.1 nyakkendőtű 2 160. kép „Lánglelkedből sugárzik a szabadság fénye" 161. kép „Eljöttünk mi is anyánkkal, hogy oszd széjjel közöttünk lángszívednek szent dobbanásait ajándokul. Pistika és Arpádka." 131. kép „Nem halt meg Kossuth Lajos, ne higgyétek! Ő maga egy diadalmas örök élet. 70. kép „Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos" 86. kép „Akik tiltva is imádják dicső emléked" 3 12. kép „Reszkessél fészkedben zsarnok osztrák, míg karunk elbírja kardunk!" 76. kép „Kossuth nevén nem fog a szurony hatalma" 92. kép „Eszméidért, hazáért és szabadságért életünket is fel­áldozzuk." 157. kép „Míg lehet szóval, de ha kell tettel." 159. kép „Elveidért mi is harcolunk, ha kell meg is halunk."

Next

/
Oldalképek
Tartalom