A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

FÁRI Irén – PÁL Teodóra: Kübekháza német lakossága a kitelepítési névjegyzék és a plébánia anyakönyvei alapján

férfi, azaz 772 lakos adatát tudtuk grafikonon ábrázolni (ld. nemek szerinti megoszlást mutató grafikon). A kitelepítési névjegyzékben összeírt német lakosok összesített születési adata szerepel az első grafikonon. A kiugró csúcsokat nem számítva azonnal szembetűnik az I. világháborús mélypont, majd a születések számának ugrásszerű növekedése, ami azonban nem éri el a századforduló előtti és utáni tíz év volumenét. A húszas évek végén a születésszám erősen csökkent, majd alacsony szinten állandósult. Az újabb háború nyilvánvalóan újabb mélypontot jelentett. A kübeki német lakosság összességére jellemző tehát a két világháború között a Rudisch családban tapasztalható alacsony gyermekvállalási kedv. Az okokat itt most nem vizsgáljuk. A grafikonból szemléletesen kiderül, hogy a középkorú és az idősödő korosztály (70 éves korig felmenőén) népes tagjai mellett kevesebb a fiatal felnőtt és még kevesebb volt a gyerekkorú. A kitelepítést megelőző összeírás idején a kübeki németekre a magas életkor és a természetes fogyás, a kevés gyerekszám volt a jellemző. Kübekházán csak római katolikus templom van. A mérnöki rendezés következményeként a szabályos négyzetes utcahálózat közepére került a templom. Mind a magyar, mind a német lakosság a betelepítés óta döntően a katolikus vallást követi. A plébánia házassági anyakönyveit Vass Erika részletesen feldolgozta az egész lakosságra 4 darab 10 éves periódusban. A kitelepítést magába foglaló időszakot 1943 és 1952 között tekintette át.

14 Mi a német lakosokat vizsgáltuk a kitelepítés előtt és után 1935-54 között, húsz éves periódusban. A bejegyzett nevek alapján döntöttünk a nemzetiség megállapításánál, de a neveket össze is tudtuk kötni levéltári adatokkal, illetve az adatközlőktől rákérdeztünk az egyes családnevekre, ezért az etnikai hovatartozás eldöntése lehetségessé vált. Az esketési anyakönyv szerint 1935-1954 között negyvenegy házasság történt német vezetéknevű házasulandók között. A legtöbb házasságot 1935-ben kötötték meg, 1943- tói csökkent a német nemzetiségűek házasodási kedve, valószínűleg ekkor lépet házasodási korba a háború idején született kisebb létszámú korosztály. 1945-1946-ban nem történt házasságkötés, 1947 után összesen csak hat esetben. A vizsgált időszakban a házasságkötések közül huszonegy esetben vegyes házasság történt (51 %), ebből a kitelepítés előtt tizenöt, utána csak hat házasság. Vass Erika kutatási eredményei azt mutatja, hogy az 1883-92 közötti időszakban a 211 házasságkötésből csak négy volt vegyes, húsz év múlva hasonló tíz éves periódusban 195 házasságból már nyolc tekinthető vegyesnek, ami az etnikai határok lassú csökkenésére vall. A következő általa vizsgált periódusban 1943-52 között nagyon kevés német vezetéknevű kötött házasságot, mint a grafikonból kitűnik az előtte lévő években kétszer annyian házasodtak. A házasságot kötöttek lakhely szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy tizenöt házasságnál mindkét fél kübekházi származású volt (36,5 %). Három házasságnál egyik fél sem volt kübekházi. A nyolcvankét házasulandó ember közül ötvenhárom fő volt a kübekházi származású. Ezek közül 26 volt a nő és 27 a férfi. A nem kübekházáról származó férfiak száma tizenöt és tizennégy volt a nő. A legtávolabbról Erdőbényéről 14 VASS 2001. 99-149