A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

FÁRI Irén – PÁL Teodóra: Kübekháza német lakossága a kitelepítési névjegyzék és a plébánia anyakönyvei alapján

(B.A.Z. megye) egy vőlegény érkezett, és egy menyasszony Budapestről. A többiek Békés és Csongrád megyéből (Pl.: Almáskamarás —1 fő, Magyarbánhegyes — 2 fő, Makó — 1 fő, Szeged — 6 fő) vagy még közelebbről a régi ún. torontáli háromszögből pl.: Deszk— 1 fő, Újszentiván— 1 fő, Szőreg— 1 fő. A trianoni határok úgy tűnik nem választották el a régi vagy családi gyökereket, nyolc fő, öt nő és három férfi érkezett a mai határon kívülről, a régi Torontál vármegyéből. A házasságkötések közül öt olyan volt, ahol a menyasszony volt az idősebb a vőlegénynél. A lányok közül tizenöt éves a legfiatalabb (2 fő), tizenhat éves 3, tizenhét éves 4, tizennyolc éves 4, tizenküenc éves 4, összesen tizenheten voltak húsz évnél fiatalabbak, a többiek, a többség húsz és harminc év közötti. Négyen ennél idősebbek, egy-egy fő volt 32, 38, 49 és a legidősebb 74 éves. A vőlegények közül a legfiatalabb húsz éves (4 fő), a többség húsz és harminc év közötti volt. Harminc év fölött heten voltak, ebből a legidősebb 77 éves. Az átlag életkor férfiaknál huszonnyolc, a nők esetében pedig huszonhárom év volt. A németeknél is megfigyelhető az össznépességre jeüemző folyamat: a házasulok korhatára kitolódott a nőknél és a férfiaknál egyaránt A foglalkozás csak a vőlegények esetében van feltüntetve. A legtöbben földművesek és napszámosok voltak. A következő kübekházi német iparosok házasodtak ebben az évtizedben: asztalos, szabó (3 fő), kereskedő (3 fő), fodrász, hentes. A foglalkozási szerkezet változását jelzik az egyéb foglalkozási kategóriába tartozók: áüamrendőr és egy tisztviselő, valamint a szegedről jött férfiak (4 fő), akik többféle foglalkozást űztek, úgy mint bognár, MAV segédtiszt, drogista, gépkocsivezető. Újszentivánról hentes, Makóról fodrász, Kiskundorozsmáról vendéglős, Mezőhegyesről gyári munkás nősült Kübekházára és messziről érkezett két értelmiségi foglalkozású: Vingáról községi segédjegyző és Apatinból tanító. A vizsgált időszakban a keresztelési anyakönyv szerint ötvenküenc gyerek született, 32 fiú és 27 leány. A legtöbb gyerek 1937-ben született (12) és ahogy a házasságkötések is 1943-tól nagymértékben csökkentek, ugyanúgy a gyermek születések száma is erősen csökkent. Húsz gyereknek mindkét szülője kübekházi volt. Tizenegy gyereknek egyik szülője sincs megjelölve kübekházi lakosként. Két esetben csak az anya neve van feltüntetve. A 116 szülőből 67 kübekházi születésű, viszont 21 apa és 28 anya nem. A legmesszebbről származó szülők: Csíkszentdomonkos (Románia), Versec (Szerbia), Budapest, Ipolyság (Nógrád megye), Balatonszabadi (Somogy megye), Erdőbénye (B.A.Z. megye), New York. De jöttek a szomszéd megyék németlakta falvaiból is szülők: Almáskamarásról, Elekről, Magyarbánhegyesről, Mezőhegyesről. A trianoni határ túloldaláról, az egykori Torontál és Temes megyék német falvaiból 1-2 fő: Kisteremia (Albrechtstlher), Szakáiháza (Sackelhausen), Keglevicháza (Cheglevici), Obéb, Vinga, Lúgos. Természetesen a szomszéd települések neve gyakrabban előfordul az anyakönyvekben: Deszk (5), Szeged (5), Szőreg (4), Ferencszáüás (2), Oszentiván (2), Kiszombor (1), Röszke (1), Horgos (1). A szülők foglalkozása a következők: a legtöbb közülük földműves és napszámos. Kereskedő (3), szabó (3), asztalos (1), hentes (1), cipész (1), fodrász (lfő-Szeged), gyári munkás (1 — Erdőbénye), községi segédjegyző (1 fő — Vinga), csendőrőrmester (1 fő — Balatonszabadi), tiszthelyettes (1 fő — Csíkszentdomonkos), községi tisztviselő (1 fő — Szeged).