A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

SIPOS József: A választási kampány és a földreform 1919 tavaszán

A március 16-i vasárnapi választási gyűléseken azonban újabb szociáldemokrata atrocitás érte a Károlyi-párt vezetőit is. A nyírbátori szociáldemokraták nem engedték, hogy Laehne Hugó államtitkár megtartsa választási beszédét. Zalaegerszegre Nagy Vince belügyminisztert az ottani Károlyi-párt és a Kisgazdapárt nagygyűlésére Nagy Endre író és Drozdy Győző kísérte le. Beszédeik után elfogadtak egy határozatot, amelyben felkérték a kormányban lévő forradalmi pártokat, hogy a „választásokon küszöböljék ki a terror fegyverét". 16-án Nagyatádi Szabó népgazdasági miniszter és titkára dr. Zeőke Antal Cegléden részt vett a Kisgazdapárt nagygyűlésén, hogy kifejtse pártjának programját és tömörülésre hívja fel a város és a környék parasztságát. A minisztert a népgyűlés előtt a városi testület, a ceglédi Kisgazdapárt, a Károlyi-párt vezetősége és a szomszéd községek kisgazdapáti szervezeteinek küldöttei üdvözölték. A parasztpolitikus Kolofont József polgármester szavaira adott válaszában kijelentette: „nem felkavarni jött ide a kedélyeket, hanem lecsendesíteni és rendes mederbe terelni, mert meg van győződve róla, hogy Cegléd öntudatos népében erőteljesen lobog a magyar nemzet jövendőjébe vetett hit." A Károlyi-párt helyi elnöke, dr. Dobos Sándor beszédére válaszolva testvéri szeretettel köszöntötte a testvérpártot és kifejtette, hogy már a háború alatt is lélekben a Károlyi-párttal érzett együtt és ma is „ennek a pártnak a radikális szárnya mellett áll," mert meggyőződése, hogy ennek a szerencsétlen nemzetnek „egész jövendője függ attól, hogy beüleszkedik-e az új vüágrendbe." A Kisgazda szerint a népgyűlésen több mint 15 000-en vettek rész, többségében a város és a környező falvak parasztsága. Ok lelkesen és figyelemmel hallgatták miniszterük beszédét, de a szociáldemokraták „egypárszor közbeszólással zavarták a minisztert és itt-ott polémiába is bocsátkoztak vele." A parasztpolitikus a várost Kossuth Lajos és Károlyi Mihály városának nevezve. Ezzel, — jó szónokhoz méltóan — megnyerte a haügatóságot. Kijelentette: „A dolgozó polgárok és a dolgozó munkások új világrendjét csak egyesült erővel lehet megvalósítani. Ahogy ők összefogtak a kormányban, amelyben együtt ül a földosztó gróf, ügyvéd, ipari és földműves munkás és a hivatalnok, hogy felemeljék ezt a tönkretett országot, éppúgy keU összemunkálkodni a legfőbb feladatban. Magyar nem pusztíthatja a magyart." Majd felvetette a nagy kérdést: „mi is választja el a Kisgazdapártot a szociáldemokrata párttól?" Erre a következőket válaszolta: „A szociáldemokrata párt programja egész vüágosan a magántulajdon megszüntetését követeli, míg nekünk az a meggyőződésünk, hogy a tisztességes forrásból eredő magántulajdon meg nem szüntethető. A magántulajdon elvének megdöntése lefokozná termelésünket és csökkentené népünk munkakedvét. " A félreértések elkerülése végett kimondta: „Nem az 1000 holdasok magántulajdonára gondol. Hanem arra, hogy aki magántulajdonba akarja venni a most kiosztott földet, az úgy is kapja meg azt. Meg van győződve arról — mondta —, hogy a régi érdemes szocialisták maguk is tisztában vannak azzal, hogy az elveiket ma még megvalósítani nem lehet." A parasztpolitikus szerint a nemzetgyűlési választásokon majd megnyilvánul a nép akarata. Ezért a választási harcokat az „elvek nemes tiszteletével és a meggyőződések megsértése nélkül keU megvívni." Joggal figyelmeztette haügatóságát: „először veszi a magyar nép kezébe saját sorsának intézését. Vigyázzunk,