A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

SIPOS József: A választási kampány és a földreform 1919 tavaszán

E cikk durva csúsztatásai és túlzó általánosításai is jelezték, hogy az MSZDP vezetőinek többsége balra sodródott és kemény — a politikai ellenfeleit megfélemlítő — választási küzdelemre készül. Választási győzelmük elmaradása esetére pedig küátásba helyezték a fegyveres forradalmat, ületve a polgárháborút is. Ezzel megkezdődött a választási kampány. A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY A Kisgazda március 9-i száma első oldalán közölte a Kisgazdapárt központi vezetőségének választások előkészítésével foglalkozó áüásfoglalását. Ebben tájékoztatták olvasóikat a választási törvény legfontosabb rendelkezéseiről és az abból adódó pártfeladatokról. Megírták, hogy az ország 48 nagy választókerületre van felosztva és összesen 418 képviselő választható. A 48 választókerületből azonban csak 21 nem volt megszánva, 7 pedig csak részben, ezért csak 236 képviselőt lehet megválasztani. Tájékoztatták olvasóikat, hogy az új képviselőválasztás titkos szavazással fog történni. Megírták, hogyan keü a kerületekben a pártlistákat összeáUítani és azokra szavazni. A jelölteket legalább 500 választópolgárnak keU támogatnia, csak akkor kerülhetnek fel a jelölőlistára. Megígérték és a következő számaikban közölték is a XXV. törvény minden fontos szakaszát. Most is megírták azt a demokratikus törekvésüket, hogy a Kisgazdapárt vezetősége nem akar ráerőszakolni jelölteket az egyes választókerületekre, hanem a választópolgárságra bízza a jelölést. Ezt úgy akarták megszervezni, hogy minden választókerület székhelyén „képviselőjelölő pártértekezletet" tartanak. Ezen értekezletekre minden községbe kiküldendő meghívóval hívják a községek választópolgárságának legalább két küldöttjét, akiket a választópolgárok válasszanak meg és lássák el kenő utasításokkal. A választókerületi pártértekezleten kívánták összeáUítani a párt ottani képviselőjelöltjeinek a listáját. Az értekezleteket március 15-25. közé tervezték. Ezek feladata lesz az „eüentétes áüáspontok kiegyenlítése." Fő célja pedig, hogy a párt erejét ne forgácsolják szét, hanem a választókerületekben „egy tábort alkotva, egyféle szavazólappal szavazzunk jelölt jeinkre." A választásokra való felkészülést is felhasználták a Kisgazdapárt szervezésére. Kérték híveiket, hogy minden olyan községben, ahol még nincs megszervezve a párt, ott azt „haladék nélkül szervezzék meg". Válasszák meg a párt helyi elnökét, alelnökét és a bizalmi férfiakat. Egyúttal válasszák meg a választókerületbe delegálandó „két vagy három küldöttet" is. Ezek neveit és címeit pedig jelentsék be a párt központi irodájába: Budapest, VII. Dohány utca 84. Sőt! Biztatták a helyi vezetőket, ha van rá idejük és alkalmuk, akkor tartsanak járási pártértekezletet is, hogy egy-egy járásból a községi küldöttek már lehetőleg egy jelölt nevével menjenek majd el a kerületi pártértekezletre. Végül figyelmeztették a választójogot nyert nőket és férfiakat, hogy „mindnyájan éljenek a választójogukkal, mert most olyan sorsdöntő kérdések előtt áüunk," amely a magyar parasztság és kisiparosság „jövő boldogulását vagy teljes letörését képezik." Ismét hangoztatták és joggal: a Kisgazdapártot az öntudatos parasztság hozta létre, ezért azok erre a pártra szavazzanak. Aüították, a vezetés mindent megtesz, hogy a párt jelöltjeit az