A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)
SIPOS József: A választási kampány és a földreform 1919 tavaszán
előttünk szokatlan új módszer mellett is," a „nép akaratának megnyüvánulása szemelje ki és állítsa a nemzet szolgálatába." Tehát a Kisgazdapárt vezetősége egy alulról jövő demokratikus jelölési folyamatban kívánta a jelöltállítást megszervezni. Ez is mutatja e párt demokratikus néppárti jellegét. Március elején a Kisgazdapárt vezetői még bizakodóan ítélték meg a belpolitikai helyzetet. Úgy látták, hogy párizsi béketárgyalásokról érkező kedvezőtlen hírek hatására az „országban napról napra erősödik az a felfogás, hogy minden politikai tényezőnek össze kell fogni, és együtt kell haladnia azon az úton, amely befelé a konszolidációhoz, kifelé pedig az egység megteremtéséhez vezet." Ezért is a belpolitikai helyzet javulásáról beszéltek. Legalábbis abban az értelemben, hogy „Károlyi Mihály köztársasági elnök körül teljes egyértelműséggel sorakoznak az egyes pártok s mindegyik azt a célt igyekszik a leghívebben szolgálni, hogy minél gyorsabban bekövetkezhessek a teljes konszolidáció." Azért jó érzékkel megjegyezték: a politikai helyzet „kritikus napjai tulajdonképpen csak most kezdődnek." És ebben is igazuk lett. Hiszen mind a választási küzdelem, mind a földosztás megkezdése ismét kiélezte a pártok közötti ellentéteket. 1 ' A Kisgazdapárt központi vezetősége — igen gyors szervezéssel — már március 9- 11-én tanácskozásra hívta fel a választókerületek pártvezetőit: a miskolci, a nyíregyházi, a gyulai, a nagykanizsai, a soproni, a sátoraljaújhelyi, a nagyváradi, a szatmárnémeti, a debreceni, a szolnoki, a székesfehérvári és a kiskunfélegyházi választókörzetek vezetőivel megállapodásra is jutottak a párt további szervezése, a választási kampány megkezdése és a jelölések teendőiről. Ez is bizonyítja a párt országos szervezettségét és tömegpárti jellegét. 18 Március 9-én, vasárnap a Károlyi-párt és a Kisgazdapárt több városban tartott közös választási gyűlést. Veszprémben is együtt rendezte a két párt a népgyűlést, ahová Buza Barna földművelésügyi minisztert Móricz Zsigmond író, Kreutzer Lipót és a párt több más tagja kísérte le. Buza Barna beszédében bírálta a papságot is. Szerinte a klérus a világháború ellen nem tiltakozott a tízparancsolat „Ne ölj!" előírása szellemében. „Most azonban, amikor a kormány a nagybirtokot a földmívelő nép kezére juttatja — mondta — előveszi a tízparancsolatot, arra hivatkozással beszél." Hock János győri beszédében azzal vádolta az arisztokráciát, hogy a múltban mindig is osztályérdekeik szerint cselekedtek. „Ezek az urak most titokban földmívespártokat csináltak és keresztényszocialista eszméket hirdetr nek. Egyszerre fájni kezd nekik a kisbirtok sorsa." Buza és Hock jogosan mutattak rá ezekre az összefüggésekre! E gondolataik ugyanakkor egyértelműen bizonyítják antiklerikalizmusukat és nagybirtok ellenességüket. Esztergomban a Károlyi-párt és a Kisgazdapárt szintén együttes népgyűlést tartott. Vass János vallásügyi miniszter a Károlyi-párt, Drozdy Győző és Horváth Mihály pedig a Kisgazdapárt programját ismertették, nagy sikerrel. Miskolcon Nagy Vince belügyminiszter vett részt a választási gyűlésen. Vele volt Nagy Endre író is. Délután a belügyminiszter Mezőkeresztesre utazott a Károlyi-párt ottani népgyűlésére. Székesfehérvárott szintén közös népgyűlést tartottak, amelyen a Károlyi-pártot Juhász-Nagy Sándor igazságügyi miniszter, a Kisgazdapártot 17 A Kisgazda, 1919. március 9. 18 A Kisgazda, 1919. március 16.
