A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

SIPOS József: A választási kampány és a földreform 1919 tavaszán

A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY ÉS A FÖLDREFORM 1919 TAVASZÁN SIPOS JÓZSEF E témával nem foglalkozott érdemben a szakirodalom. A téma jelentőségét pedig már a memoárirodalom jelezte. „Ma már meg lehet állapítani — írta Károlyi Mihály —, hogy kormányzatunk legnagyobb, sőt egyenesen döntő jelentőségű hibája és szerencsétlensége az volt, hogy nem tettük túl magunkat minden akadályon, és nem teremtettük meg idejekorán az alkotmányozó nemzetgyűlést. Egészen másként álltunk volna bel- és külpolitikailag egyaránt, ha az általános választójog alapján alakult, tehát az egész népet képviselő nemzetgyűlés állott volna a kormány mögött."

2 A nemzetgyűlési választások megtartására- Garami Ernő szerint — azért is nagy szükség lett volna, mert az őszirózsás forradalom „nem talált se parlamentet, amellyel dolgozhatott volna, se olyan pártokat vagy társadalmi szervezeteket, amelyek lendületét fékezhették, mérsékelhették volna." így a „minden fék hiánya, minden mérséklő hatás elmaradása volt az egyik oka Magyarország egész szerencsétlenségének és az egész októberi forradalom összeomlásának." Ö arra is rámutatott, hogy e politikai fékek hiánya miatt a szociáldemokrata tömegek és vezetők egyre inkább rabjaivá váltak e „szörnyű politikai optikai csalódásnak." Ebből következően akadtak az MSZDP-ben olyan „vezetők, akik a választásokat nem siettetni, hanem kitolni akarták, azzal a megokolással, hogy egyébként nem lesz biztosítható a szociáldemokrata párt többsége a választásokon."

3 Mi is történt e kérdésekben? Milyen volt az 1919-es tavaszán megkezdett választási kampány? Hogyan függött az össze a pártok helyzetével és a földbirtokreformmal? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre keressük a választ. A Kisgazdapárt és a Károlyi-párt február 24-én létrejött szoros szövetsége a radikális kormányprogram végrehajtása mellett a nemzetgyűlési választásokon való együttes fellépéshez is alapul szolgált. A politikai demokrácia megteremtése szempontjából nagy jelentősséggel bírt, hogy már a polgári demokratikus forradalom győzelme után hatályon kívül helyezték a kivételes hatalomról szóló 1912. évi törvényt. Az 1919. évi III. néptörvény pedig a gyülekezési és egyesülési szabadság állampolgári joggá nyilvánítását tette meg. Az ország egyre nagyobb te1 HAJDÚ Tibor: Az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalom. Kossuth K. 1968, 328-329. és 338-339. SALAMON Konrád: Nemzeti ónpusztitás 1918-1920. Korona K. 109-113. 2 KÁROLYI Mihály: Az új Magyarországért, 511. 3 GARAMI Ernő: Forrongó Magyarország. Emlékezések és tanulságok. Pegazus kiadás. Leipzig-Wien, 1922, 62. és 82.