A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

ORBÁN Imre: A római katolikus közösség története Kiszomboron

szokatlan jelenséget, a vádló tanuk mind a vádlott mellett vallottak, nincs is szükség a mentő tanuk kihallgatására. "

145 Körmendy a fölmentése után visszaköltözhetett KiszomborraM helyi kommunista pártszervezet azonban nem nyugodott bele a vereségbe. 1946. márc. 15-én ismét megpróbálták száműzni a faluból, a plébánia előtt összegyűlt néptömeg láttára azonban újólag meghátráltak, és jobbnak látták elállni tervüktől. A reakció végül mégis diadalt aratott, hisz a káplán húsvét után a fenyegető körülmények hatására, elöljáróival egyetértésben, más szolgálati beosztást kért. További csapástjelentett, hogy — noha a káplánt sikerült időlegesen megmenteni —, a tanítók és tisztviselők közül több, az Egyházhoz ragaszkodó személyt a helyi kommunisták föllépése nyomán „reakciósnak" minősítettek, és már 1946-ban eltávolítottak. Ennek ellenére még 1947-ben is azt jelenthette a plébános, hogy a község vezetői közül az Egyház iránt a tisztviselők jó szándékúak, az orvosok gyakorló katolikusok, a védőnő szintén vallásos katolikus nő volt. Nehézséget egy-két tanító magatartása jelentett, és az, hogy a községi bíró kommunista volt, a rendőrség meg olyan, mint „amilyen a belügyminiszter. "

146 1946. júl. 19-én e belügyminiszter, a kommunista Rajk László rendelete folytán föloszlatták a Katolikus Legényegylet kiszombori csoportját, vagyonát zár alá vették.

147 A helyi katolikus ifjúság gyülekezőhelyének számító egyleti otthont lepecsételték. 1947 szeptemberétől azonban újból használhatták a ministránsok, az egyházközségi lánycsoport, a nagyobb fiúk, és gyűlésterem is lehetett. 1949. jan. 20-án megint elvették, most már véglegesen, az úttörőmozgalom számára.

148 Szimbolikus jelentőségű, hogy az elvétel után a falon függő keresztet azonnal leakasztották, és átküldték a plébániára. A legényegylet föloszlatása után is figyelemre méltóan nagy létszámú, a plébánián működő egyesületekről tudunk. Az Anyaszentegyházat Védő Egyesület, az „Ave" 30, a Rózsafüzér Társulat 300, a Jézus Szíve Egyesület 150 taggal tevékenykedett, emellett az egyházközségnek ifjúsági csoportja és „Szent gyermekség" missziós egyesülete is volt. Énekkar azonban nem működött.

149 Ezeknek az egyesületeknek a vagyona is zár alá került. Volt a plébániának könyvtára is. A folyósón szekrényekben tartották a könyveket, a kiselejtezett kötetek a padláson lévő ládákba kerültek. A plébánia gondot fordított az egyházi sajtó népszerűsítésére. 1947 húsvétja előtt sajtónapot tartottak. Ekkor az Új Emberből 60-at, a Szív újságból pedig 30-at járattak a faluban. A katolikus kalendáriumból általában évente 300 példányt adtak el. A plébános nem járatott semmiféle újságot.

150 Mindezek ellenére a hitélet föllendüléséről lehet beszélni, bár az „igazán katolikus" családok száma kevés volt.

151 Változás, hogy 1944-től napközben már 145 Uo. 83-84. 146 KVCS 8. 147 KRKP irattár. Ek/I.1949.22.a-e. 148 Uo. Ek/I.1949.22.e. 149 KVCS 8-10. 150 Uo. 8. Korábban járt a plébániára Magyar Kultúra, Katolikus Szemle, Linzer Quartalschrift, Egyházi Közlöny. 151 Uo.