A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)
SIPOS József: Az Országos Földmívespárt megalakulása és programja
December közepéig még újabb 97 helyen alakultak meg a helyi Földmíves Tanácsok. Ebből a legtöbb — 27 — Komárom megyében. Ott is elsősorban az udvari járásban, mert annak Nemzeti Tanácsa minden községben megalakította a Földmíves Tanácsokat. Ebben az időben Borsodban, Zemplénben, Somogyban és Sopronban 7-7, Biharban 5, a többi megyében ennél kevesebb. Érdekességként említjük, hogy ebben az időben alakult meg a helyi Földmívestanács Csíkfalván, Csíkdánfalván, Köpeczen, Torboszlón, Kolozsvárott és Homoródszentlánszlón. A Nagyküküllő megyei Kőhalmon pedig elsők között hozták létre a Földmívespártot. Ezek az adatok a Földmívespárt erdélyi terjeszkedését is érzékeltetik. Mindezek alapján a Földmívespárt vezetői úgy látták, hogy nagyon erős a pártmozgalom Borsod, Abaúj, Hont, Szolnok, Komárom, Esztergom, Sopron, Zala, Somogy, Baranya és Tolna megyékben. Mint láttuk ez lényegében megfelel a részletes adatoknak. E párt szervezeti sikereit mutatja az is, hogy néhány helyen már ekkor megválasztották a képviselőjelöltet. Szatmár megyében a csengeri választókerületben Szerdahelyi Sándor főhadnagyot, a Bereg megyei Tákoson Fedák István középbirtokost, a baranyai Szentlőrincen pedig Patacsi Dénes gazdagparasztot jelölték. 48 E tények alapján elfogadhatónak tartjuk a párt vezetőinek azon megáUapítását, hogy a megfélemlítés és félrevezetés eUenére a „falvak népe ezrével" tódult ekkor a táborukba. V. BEKAPCSOLÓDÁS AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBA A Károlyi-kormány tekintélyét jelentősen rombolta az antanthatalmak december 3.-i jegyzéke, amely Nagy-Magyarország északi területeinek kiürítésére kötelezte. A kül- és katonapolitikai helyzet romlása belpolitikai feszültségeket teremtett. Ez a Függetlenségi és 48-as Párt erőit is megosztotta, a párt mérsékeltebb politikát szorgalmazó szárnya ellenezte az MSZDP radikális politikáját és a kommunisták eUeni határozottabb feUépést követelt a kormánytól. A szocializmus megvalósítását hirdető munkáspártokkal szemben a polgári erők megszervezését javasolták. Ebben a vitában jelentős szerepet játszott az is, hogy a párt földbirtokos képviselői túlságosan radikálisnak tartották Búza Barna földművelésügyi miniszter földreform-elképzeléseit. A minisztertanács december 11.4 értekezletén kirobbantak a kormányon belüli ellentétek. Gróf Batthyány Tivadar belügyminiszter és Bartha Lajos hadügyminiszter lemondtak. Lovászy Márton nem váUalta a belügyminiszterséget, így az Nagy Vince lett és kineveztek még néhány áüamtitkárt. Ezzel azonban a kormányválság nem oldódott meg Mindez hatással volt gróf Károlyi Mihály miniszterelnökre is, aki pártja december 15-i értekezletén kifejtette, hogy „mivel a szociáldemokraták előnyomulása egy időben következik be az ország külpoütikai helyzetének romlásával, ezért a polgárságra nézve parancsoló szükség következik be: azonnal szervezkednie keU, hogy az alkotmányos harcot az előre törő szocializmussal szemben megvívhassa és pozícióit megtarthassa. Közöttünk elvi ellentétek nincsenek, a de48 Magyarország, 1918. XII. 17.
