A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

ORBÁN Imre: A római katolikus közösség története Kiszomboron

A RÓMAI KATOLIKUS KÖZÖSSÉG TÖRTÉNETE KISZOMBORON ORBÁN IMRE A KISZOMBORI EGYHÁZ A KORAI KÖZÉPKORBAN Kiszombor korai vallási életéről keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy a honfoglalás idején a Szent Istvánnal szembeforduló Ajtony territóriumához tartozott a terület, így — mivel Ajtony a bizánci kereszténységet vette föl — a Maros-mentén a X. század elején bizánci hittérítők tevékenykedhettek. Emiatt számolhatunk a kiépülő keleti rítusú egyházi szervezet hatásával.

1 Ajtony bukása után a területen Szent Gellért püspök és bencés segítőinek missziós tevékenysége érvényesült, ezzel a latin rítusú kereszténység vált dominánssá. Nagy visszhangot válthatott ki az itt élők körében Gellért püspök csanádi temetése (1046) és sírjának zarándokközponttá alakulása. Az 1333-as pápai tizedjegyzék már arról tanúskodik, hogy a XTV. században Zom-bor a környék egyik jelentős egyházi központja, templommal rendelkező plébánia volt.

2 Az itt álló körtemplom stüusjegyei alapján azonban ennél jóval korábban készülhetett.

3 A település rangját jelzi, hogy egyházát az értékesebbnek számító „szilárd anyagból",

4 azaz égetett téglából rakták. Volt a falunak papja,

5 temetője és megfelelő egyházi fölszerelése. A fönnmaradt korabeli freskók pedig arról tanúskodnak, hogy az építtető mely szentek életét kívánta példaként az emberek elé állítani. Közöttük legérdekesebb Antiochiai Szent Margit képe, aki a szülő nők oltalmazója, a sárkány legyőzésével pedig a gonosz, a sárkány, ezen keresztül talán az István ellen lázadó Ajtony fölötti diadal példája. Zombor a Csanádi Püspökség vagy a Csanádi Káptalan javai közé tartozott.

6 A Mohács előtti időkből több tudósítással nem is rendelkezünk. 1 A közeli Marosvárott Szent János tiszteletére szentelt kolostoruk is volt. 2 „Johannes de Zombur" Mon. Vat. I. 151. 3 Erről lásd: MAROSVÁRI 2000. 4 „ex materialibus solidis" SZCSPL I.l.c. Kiszombor Can. Vis. 1837. Pars I/Caput l./§ 3. 5 „Ecclesiam et Curatum habuit. " Hist. Dom. 1. A kiszombori egyházközség történetét valószínűleg az 1837-es egyházlátogatásra készülve a plébánián föllelhető dokumentumok alapján — visszamenőleg — dicséretes alapossággal Horváth Mihály plébános állította össze. 6 „Possessio haec (...) ante irruptionem Turcarum ad bona Episcopatus, vei Capituli Csanadiensis pertinuit. " Hist. Dom. 1.