A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

ORBÁN Imre: A római katolikus közösség története Kiszomboron

A PLÉBÁNIA ÚJJÁSZERVEZÉSE A TÖRÖK HÓDOLTSÁG UTÁN A török háborúk idején a terület sokat szenvedett. Az 1596-os hadjárat a maradék népességet is elűzte vagy kiirtotta. A XVII. század közepétől a vidékre magyar nyelvű katolikus népesség kezdett visszaszivárogni. A szétszórtan élő hívek lelki gondozását „uelut Missionarii", mint misszionáriusok a szegedi ferencesek látták el. A faluban álló körtemplomot azonban nem használhatták, arra a törökök tették rá a kezüket. Előbb mint fürdőt, később mint istállót hasznosították.

9 A megszállók emlékét őrzi a falu határában létezett ún. „török temető. " A török temető melletti erdőben nyugszik az 1738-as pestisjárvány több száz áldozata. A helyiek egyébként emberemlékezet óta a templom körül kialakított cinterembe temetkeztek. A török kiűzése itán a hívek a XVIII. század eleje körül újjászervezett makói plébániához tartoztak.

10 1722-ben a csanádi püspök próbálkozott plébánia fölállításával, de tartós eredményt nem ért el. A püspök „önkényes", a hatalommal nem egyeztetett akciója Kiváltotta az állami adminisztráció ellenállását. Zombor ugyanis kincstári birtok volt, plébánosának fizetését és terményilletékét az állam fedezte, esetünkben ez a Temesi Bánság számára jelentett volna újabb anyagi terhet. Lényegében emiatt nem járt sikerrel a kezdeményezés, de talán az itt élő mintegy 30 család sem igényelt még önálló plébániát.

11 1739-ben Zombor a csanádi egyházközség filiája lett. 1764-ig az időszerinti csanádi plébános minden második vasárnap mutatott be itt szentmisét. Előbb székhelyén, Csanádon, najd pedig egyszer a szintén filiaként hozzátartozó Nagyszentmiklóson, más zor pedig Zomboron misézett.

12 Ezért kellett volna a zomboriaknak, miután a irmányzat 1741-ben elhatározta a Temesi Bánságban élő katolikus hívek összeköltöztetését, Csanádra települniük. A későbbiekre nézve meghatározó, hogy az 1718-ban és 1762-ben ideköltöző családok mind magyarok és katolikusok voltak.

14 A XVIII. században helyben élő protestáns lakosságról nem tudunk. Az 1800-as évek elején készült jelentések sem tesznek említést más vallású népességről.

15 Korábban ugyan éltek itt, a Szegedre 7 KISS Mária Hortenzia: Kiszombor története (falutanulmány). Makó, 1940. 10. 8 Origó, et Status Parochiae. SZCSPL I.l.c. Kiszombor. Canonica. Visitatio (Can. Vis.) 1837. II. Pars I. Caput 1. §. 9 „Sanctuarium Ecclesiae (...) per Turcas in Balneum, ultimo in stabulum conversum [est]." Hist. Dom. 1. 10 „hic habentes Fidèles Parochiae Makoviensi circa initium saeculi decimi octavi erectae sunt affiliati. " Hist. Dom. 1. 11 KISS 1940. 75-76. 12 Hist. Dom. 1-2. 13 Az akció a lakosság ellenállása miatt az ígéretek, fenyegetések, sőt a házak, kunyhók lerombolása, katonák erőszakos föllépése ellenére sem járt sikerrel. ÁRPÁS Gyula ír erről az 1893 után összeállított rövid plébániatörténetében. ÁRPÁS plébániatörténet 14 BOROVSZKY 1911. 68. Árpás Gyula a beköltözést 1720 körülire teszi. ÁRPÁS plébániatörténet. Lásd még: Hist Dom. 2. 15 Lásd Dombó Antal plébános jelentéseit: Status Animarum Parochiae Zomboriensis az 1814-15-ös és az 1816-17-es évről. Temesvári Püspökség Levéltára (ADT) Kiszombor