A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

BOGOLY József Ágoston: Omnis lectio est selectio. Eötvös József Charles de Montalembert-hez írt leveleinek historiográfiája (I. rész)

tásra érdemes opuszai közé tartozik. Eötvös Montalembert-nek írt leveleiben elszórtan utal A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra című könyvének néhány gondolatmenetére. Eötvös József Montalembert grófhoz írt leveleiből az eszmetörténeti értelemben további kutatást igénylő szöveghelyeket, múltbéli kontextusokat emelem ki. A levélrészletek szöveghálójában a további kutatási lehetőségeket rejtő historiográfiai kapcsolódási pontokat érzékeltetem. A szövegkiemelés módszerével az egyes levelekből a fontosabb részletekre, kulcsmondatokra, a gondolatmenetek ugrópontjaira összpontosítok. A részletkiválasztás, a szövegkiemelés historiográfiai, hermeneutikai értelemben értékelő mozzanatokat tartalmaz. „Omnis lectio est selectio." A kiemelt levélrészletek a forrásfeldolgozó értelmező szövegvetületévé, olvasatává válnak. A Montalembertrhez írt Eötvös levelek szemlézése során a „szabadság, egyenlőség, nemzet (nemzetiség)" korszakjellemző fogalomhármasa jegyében Eötvös József modernizációs törekvéseihez, az alkotmányos dualizmus előkészítéséhez, az Eötvös-féle közoktatási törvényhez és Eötvös társadalomtudományi eszméihez tartozó társadalmi-történelmi fogalmakra, kulcsszavakra, társadalmi-történelmi kifejezésekre külön figyelmet fordítok. A levelek értelmezéséhez tartozó régebbi és újabb kutatások nézőpontjait, távlatait a viszonylag egységes keretbe helyezhető mai kérdezésmódok mentén elevenítem fel. A levelek újraolvasását és értelmezését az újabb szakirodalom feldolgozásával együtt javaslom.

4 Kutatási-újraolvasási javaslatom elméleti alapját képezi a lehetőség: az újabb eszmetörténeti szakirodalom és az új füológiai-füozófiai-historiográfiai megközelítés a régihez kapcsolódó, de attól eltérő, új értelmezési dimenziót nyit a forrásszöveg-elemzés számára.

5 Teljesebbé teszi a feldolgozást, a megértést. Felvetődik a kérdés: a társadalomtudományok metodológiai korlátai között hogyan lehetséges a szövegmegértés? Paul Ricoeur Mi a szövege című tanulmányának, Michel Foucault A diskurzus rendje című írásának,

7 Clifford Geertz Sűrű leírás

8 című elemzésének és Reinhardt 3 GÁNGÓ Gábor: Eötvös József uralkodói eszméi. Kontextus és kritika. Bp.,2006.; Uő: Eötvös József az emigrációban. Debrecen, 1996. 4 DEÁK Ágnes: Adatok Eötvös József 1850-es évekbeli tevékenységéhez. Aetas, 1997.12. 122-128; Uő: Eötvös József Uralkodó eszméinek németországi recepciójáról. Aetas, 2005. 3. 140-146.; SZILÁGYI Márton: Theodor Mommsen és Eötvös József ismertsége. Aetas, 2005. 3. 123-139.; FRANK Tibor: Eötvös és Carnieri. Ismeretlen osztrák-magyar véleménycsere a dualista berendezkedésről. Aetas, 2005. 3. 145-154. 5 BURKE, Peter: History and Social Theory. Cambridge-Oxford, 1992., SZABÓ Márton: A társadalom mint beszélgetés. Hans-Georg Gadamer hermeneutikájáról. Holmi, 2003.5. 652-665., Uő: A szöveg központú társadalomtudomány. Szociológiai Figyelő, 2002. 1-2. 77-104., KULCSÁR SZABÓ Ernő: A nyomolvasás önkénye. Az archiváló filológia „vidám pozitivizmusáról" In: Uő: Szöveg, medialitás, filológia. Bp., 2004. 107-119.,vö: CONCHA Győző: Eötvös és Montalembert barátsága. Bp., 1918. ; SCHWARZ Gyula: A közoktatásügyi reform mint politikai szükséglet Magyarországon. Pest, 1869. ; FELKAI László: Eötvös József közoktatásügyi tevékenysége. Bp., 1979., vö: BERZEVICZY Albert: Az abszolutizmus kora Magyarországon. 1849-1865. IJV.Bp., 1922-1937. 6 RICOEUR, Paul: Mi a szöveg? In: Uő: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Szerk.: SZEGEDYMASZÁK Mihály. Bp., 1999. 9-33., 53., 311., 326., 359. 7 FOUCAULT, Michel: A diskurzus rendje. In: UŐ: A fantasztikus könyvtár. Vál., ford.: ROMHÁNYI TÖRÖK Gábor. Bp., 1998, 50-74. 8 GEERTZ, Clifford: Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez. In: UÖ: Az értelmezés hatalma. Bp., 1994. 170-199.