A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)
LENGYEL András: A Szegedi Népszava „gleichschaltolása” (1948)
László kirúgásának dokumentációja, azaz április 1-én a Szegedi Népszava kiadóhivatala is kapott egy táviratot a Sajtóosztálytól: „Nyomdával kötött mindennemű megállapodást V. 3-ra szíveskedjenek azonnal felmondani. Az utasítás végrehajtásáért a felelős kiadó és a kiadóhivatal vezetője anyagilag is felelős. Levélben azonnali jelentést kérünk. Sajtóosztály Révész" 1 A válasz már másnap megszületett, Gábor Arnold áprüis 2-án jelentette a Sajtóosztálynak: „Vettük távirati rendelkezésüket, melynek értelmében [...] a Szegedi Népszavát előállító Haladás nyomda szövetkezettel kötött szóbeli megáUapodásunkat 1948. május l-re felmondtuk. A nyomda vezetője [,] Pege János elvtárs közölte velünk, hogy a felmondásra vonatkozó észrevételeit a t. központnál személyesen teszi meg". S hogy teljes legyen a kép, Gábor Arnold még egy bekezdést csatolt jelentéséhez: „Egyidejűleg a rend kedvéért közöljük a t. sajtó osztáüyal, hogy a Szegedi Népszava alkalmazásában álló Hartmann Mihályné, Dani Zoltánné, Kis András, Hruzsik Ferenc, Szűcs Anna, Schmidt Pozsonyi Sándor, Dettre András és Klamár Menyhértnek a törvényes határidőre felmondtunk." 19 A Szegedi Népszava gleichschaltolásának történetéhez még egy jeUemző mozzanat tartozik. 1948. április 16-án Justus Pál — a Szociáldemokrata Párt Központi titkársága fejléces levélpapírján — a következőkről értesítette a Sajtóosztályt: „Értesítjük az elvtársakat, hogy a pártvezetőség áprüis 15-i határozata értelmében a szegedi közös lap szerkesztését Antalffy elvtárs veszi át. Kérjük ezirányban szíves intézkedésüket." (PIL 283.f.ll.cs. 120.őe.201.) Ez a név nélkül említett „szegedi közös lap", amely az egyesülő MKP és SZDP közös lapjaként értendő, az addigi kommunista Délmagyarország volt. 1948. május 1-én a Délmagyar ország jelezte is ezeket a változásokat. A fejlécről — ahogy A Délmagyarország története — dátumokban című kronológia regisztrálja is — lekerült „A Magyar Kommunista Párt délmagyarországi napilapja" szöveg. Az impresszumba bekerült: „Délmagyarország — Politikai napüap". „Felelős szerkesztő: Dr. Antalffy György. Felelős kiadó: Dr. Zöld Sándor. A Hirlapkialdó Kft. nyomasa. Felelős vezető: Koncz László" Ahogy tehát az MKP az SZDP-t, úgy a Délmagyarország a Szegedi Népszavát szippantotta magába. Ezzel a Szegedi Népszava külön története végetért, s lezárult Szeged sajtótörténetének egy rövid, de fontos fejezete. 7. Az események mégoly vázlatos áttekintése után is számos kérdés fölmerül. Az természetesen nem kérdés, hogy itt egy negatív fordulat kibontakozását követhettük nyomon. A „negativitás" mibenléte azonban már korántsem evidens. Ha nem a manapság szokványos panelekben gondolkodunk, hanem tárgyszerűen mérlegelünk, észre kell vennünk, hogy itt valójában egy bonyolult kettős fordulat zajlott le. Egyfelől ugyanis radikálisan beszűkült a tényleges magyar „baloldal" mozgástere, másfelől pedig e fordulat kezdeményezői — bármennyire is baloldalinak hitték magukat — voltaképpen saját pozíciójukat is radikálisan átrendezték, lényegében az eUenkezőjére fordították. A legnagyobb veszteség nem is a 18 PIL 283.f.ll.cs.l20.őe.l88.) 19 PIL 283.f. ll.cs. 120.őe. 189. 20 vö. A Délmagyarország fél évszázada 1910-1960. Jubileumi emlékkönyv. Szerk. LŐKÖS Zoltán, PÉTER László, [Sz.] SIMON István. Szeged, 1960.82.
