A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

lószínüséggel kishaszonbérlet formájában műveltették. Megmaradt a SzegedCsongrádi Takarékpénztár 100 kat. holdas zombori birtoka is. Ennek túlnyomó része (96 hold) szántó volt, 3 hold legelő és 1 hold egyéb. Ez a birtok is kishaszonbérletként került művelésre. A zombori földek legnagyobb tulajdonosa ekkor már maga a község volt, 1937-ben 995 kat. hold bútok tartozott ide: 640 hold szántó, 5 hold kert, 11 hold rét, 10 hold szőlő, 192 hold legelő, 15 hold erdő, 2 hold nádas, 9 hold halastó és 120 hold egyéb.

71 A község a művelhető területeket kishaszonbérletbe adta, emellett biztosította a közlegelőket, és kezelte az árvízi védekezés céljaira megtartott területeket is. A műveletlen földeket is fölhasználták (rét, erdő, egyéb), ezeken pl. bérvadászatokat tartottak,

72 s az ebből befolyó jövedelmekkel is a községi bevételeket gyarapították. A község 1911-ben 1003 holdnyi birtokkal rendelkezett, ennek túlnyomó része szántó (62 %) és legelő (16,5 %) volt.

73 Földjeinek nagy részét a képviselő-testület még a vüágháború előtt vásárolta részletre, amit végül inflációs koronában fizetett ki hosszú évek alatt. 1927-ben már tehermentes volt ez a birtok. Az 50 holdas legelőbővítés már nem volt üyen sikeres. A hosszúlejáratú kölcsönt nehezen tudta törleszteni Zombor, mert bevételei elapadtak. Ez akadályozta meg a község azon törekvését is, hogy a deszki uradalomtól további 250 hold földet vásároljon, hogy a haszonbérletek növelésével gyarapíthassa a bevételeket. A pénz nagysága mellett közrejátszott az is, hogy a fölkínált földek Ferencszállás felé igen messze estek a falutól, de még inkább az, hogy a fölajánlott birtoktest erdős és marosi ártér-területek ~t is tartalmazott, ami miatt még így is sok lett volna az egyébként 1500-1800 pe gő/hold árról lealkudott 1000 pengős vételár.

74 A községi földek bérlő. íol pénzben, hol búzában akarták a haszonbért fizetni, sokszor azonban se a pénz. se a búza nem folyt be a pénztárba. „Soha nem volt annyi dolga a végrehajtónak, mint ebben az időben" — jegyezte meg Kleitsch Mátyás plébános.

75 A haszonbérek is nagyon változtak. 1927-ben 1 hold föld bére fölment 120 pengőre, majd 1933-ban a gazdasági válság hatására leesett 30 pengőre. 1936-ra a haszonbér hátralék megemelkedett 40 ezer pengőre. Ezek nagy részét, mint behajthatatlan követelést, le kellett írni. 1928-ban a képviselő-testület arra kényszerült, hogy 12 %-os pótadót vessen ki a szanálás következtében áthárított állami kiadások miatt megnövekedett közterhek finanszírozására.

76 Végül is nem ez, hanem a gózseni föld eladásából befolyt összeg billentette helyre a község gaz77 dasági egyensúlyát. A Rónay család tagjai mellett a harmincas évek közepén mindössze alig több mint húsz olyan birtokos akadt, akiknek tulajdona meghaladta az 50 holdat, közülük — a bankokat leszámítva — csupán 5 volt 100 hold fölötti birtoktulajdonos, 70 OMC. 241-246. 71 Uo. 72 Uo. 465. 73 RUBINEK 1911. 771 74 MVL V 261-6. 128/1927., 30/1928., 37/1928., 47/1928. BARNA 1929. 329. 75 Hist. Dom. 41. 76 BARNA 1929. 329. 77 Hist. Dom. 56.